2016. május 23., hétfő

[Evangelium] 2016-05-23

2016. május 23. – Hétfő

Abban az időben: Amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki,
térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy
elnyerjem az örök életet?" Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem jónak?
Senki sem jó, csak az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj
házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és
anyádat!" Ekkor az így válaszolt: „Mester, ezeket mind megtartottam kora
ifjúságomtól fogva."
Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: „Valami hiányzik még
belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így
kincsed lesz az égben. Aztán gyere és kövess engem!" Ennek hallatára ő
elszomorodott, és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.
Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: ,;Milyen nehezen jut
be a gazdag az Isten országába!" A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus
azonban megismételte: „Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten
országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni
az Isten országába." Azok még jobban csodálkoztak, és kérdezgették
egymást: „Hát akkor ki üdvözülhet?" Jézus rájuk nézett, és folytatta:
„Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden
lehetséges."
Mk 10,17-27

Elmélkedés:

A mai evangélium egy érdekes találkozást és beszélgetést ír le. Jézushoz
lép egy név szerint meg nem nevezett ifjú, aki az örök életre jutás felől
érdeklődik. A parancsok megtartása egészen természetes számára, valami
többet szeretne és szándéka itt találkozik Jézus akaratával, aki szintén
többet szeretne tőle, egy tökéletesebb életre hívja meg, amelynek
feltétele a földi javakról való lemondás. Ezt hallván az ifjú inkább
eltávozik, mert nagy vagyonáról nem akart lemondani. Az eset kapcsán,
amelynek szem- és fültanúi voltak a tanítványok, Jézus tanítást ad a
gazdagság veszélyéről.
Elmélkedésünkben figyeljünk most az ifjú szándékára. Biztosan nem
meggondolatlanul lép Jézushoz, hanem már jó ideje foglalkoztatja őt a
kérdés az örök élettel, az üdvösséggel kapcsolatban. Jó jel, hogy nem
csupán a földi életére gondol, hanem örök sorsára is, és tudja, hogy a
kettő elválaszthatatlan egymástól. Igazi bölcsességre vall az a gondolat,
hogy már földi élete során tennie kell valamit annak érdekében, hogy
halála után az örök életre juthasson. Erős benne továbbá a vágy, hogy a
törvények megtartásán túl valami olyan jót tegyen, ami valóban érdemnek
számít Isten előtt. Jézus előtti térdre borulása és tiszteletteljes
megszólítása arról tanúskodik, hogy elismeri Jézus tanítói hatalmát.
Látszólag tehát minden rendben van szándékával, csupán egy valami hiányzik
belőle: jobban bízzon Istenben, mint a földi javakban.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk! Mi a hét első napján elmegyünk házadba, hogy hallgassuk szolgáid
tanítását. De te nem engeded, hogy ez csupán egy alkalom legyen. Elküldted
Fiadat, hogy erőd mutatkozzon meg benne. Nem hagyod, hogy hétről hétre
megszokásból járjunk a hajlékodba. Akarod, hogy érezzük hatalmadat, igéid
erejét, mely átformálja életünket. És akarod, hogy megszabaduljunk a
bennünk lévő tisztátalan lélektől. Szent Fiad megtisztít bennünket minden
gonoszságtól, és erőt lehel belénk, hogy hetente ne csak egy órát töltsünk
veled, hanem megtapasztaljuk jelenlétedet napról napra, és hirdessük
dicsőségedet, amerre járunk. Add kérünk, hogy Szent Fiad ereje sugározzon
minden szolgádból, belőlünk is!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160523.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum