Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Aki szeret engem,
megtartja tanításomat, Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és
lakóhelyet veszünk nála. Aki nem szeret, az nem tartja meg tanításomat. A
tanítás pedig, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki engem
küldött. Ezeket akartam nektek elmondani, amíg veletek vagyok. S a
Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít
titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.
Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom, ahogy a
világ adja nektek. Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne csüggedjen. Hiszen
hallottátok, hogy azt mondtam: Elmegyek, de visszajövök hozzátok. Ha
szeretnétek, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb
nálam. Előre megmondtam nektek, mielőtt megtörténnék, hogy ha majd
bekövetkezik, higgyetek."
Jn 14,23-29
Elmélkedés:
Az Úr tanítása
A mai evangéliumban Jézus pontosan megnevezi, hogy mi az alapja annak a
kapcsolatnak, ami közte és követői között fennáll. Ezt mondja: „Aki szeret
engem, megtartja tanításomat." A kapcsolat a szeretettel kezdődik.
Megtapasztaljuk Krisztus szeretetét és viszonozzuk azt. Ez azonban nem
merülhet ki szavak hangoztatásában vagy valamiféle kiüresedett érzésben,
hanem abban mutatkozik meg, hogy az Úr tanítása szerint élünk. Ez utóbbi
mutatja meg azt, hogy mennyire gondoljuk komolyan szeretetünket. Ha
valóban szeretjük Istent, akkor tanításának egyre jobb megismerésére és
megértésére törekszünk, illetve arra, hogy aszerint éljünk.
„Aki szeret engem, megtartja tanításomat." Milyen tanításra gondol Jézus?
Minek a megtartására kapunk keresztény emberként meghívást Istentől? Jézus
nem parancsok sokaságával és törvények gyűjteményével áraszt el bennünket,
hanem nagyon röviden és lényegretörően mondja el, hogy mit kíván tőlünk:
életünk legfőbb vezérelve a szeretet parancsa legyen. Szeressük Istent
mindenekfelett és szeressük felebarátainkat! Észre kell vennünk azt is,
hogy Jézus esetében ez a parancs, ez a kérés olyan szóbeli kijelentés,
amelyet ő a gyakorlatban megvalósított. Egészen odaadta magát Istennek a
kereszten, hogy ilyen módon is kimutassa, semmit nem helyez Isten
szeretete elé. És egészen odaadta magát az embereknek, hogy megmutassa
szeretetét. Az utolsó vacsora megható jelenete, amikor az Úr megmossa
tanítványai lábát. E cselekedetében is a teljes odaadást kell
felismernünk.
„Aki szeret engem, megtartja tanításomat" - mondja Jézus. Jogosan
támasztja ezt az igényt minden követője számára, hiszen ő ugyanezt megélte
a mennyei Atyával való kapcsolatában. Azért tette meg mindazt, amit az
Atya kért tőle és azért engedelmeskedett mindhalálig az Atyának, mert
szereti az Atyát. Ha ez nem így volna, nem volna hiteles a kérése.
„Aki szeret engem, megtartja tanításomat." Sokan nehéznek tartják Jézus
tanítását és azt hangoztatják, hogy túl magasra tette a mércét, nem
képesek megtartani Isten parancsait. Vajon miért nem képesek erre? Nemde
az lehet ennek hátterében, hogy valójában nem szeretik Istent? Nemde a
szeretet megtartását tagadják meg ők? Nemde felmentést adnak maguknak a
szeretet parancsa alól?
Jézus kijelentését kiegészíti a következő üzenet, amelyet János apostol és
evangélista fogalmaz meg egyik levelében: „Abból tudjuk meg, hogy ismerjük
Jézust, ha megtartjuk parancsait. Aki azt mondja, hogy ismeri őt, de
parancsait nem tartja meg, az hazug, és nincs benne igazság. Aki azonban
megtartja az ő igéjét, abban Isten szeretete valóban tökéletes, ebből
tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. Aki azt mondja, hogy őbenne marad, annak
úgy is kell élnie, ahogyan ő élt" (1Jn 2,3-6). Megismerni, meghallgatni és
követni Jézust azt jelenti, hogy teljesítjük amit mond. Teljes
meggyőződéssel rálépünk arra az útra, amelyen a mi Urunk is járt, a
szeretet útjára, az engedelmesség útjára, az igazság útjára és az öröm
útjára. Krisztus tanításában felismerhetjük a szeretet teljességét, az
engedelmesség értékét, az egyedül üdvözítő igazságot és az öröm
kiáradását. Lépjünk rá erre az útra és megtapasztaljuk, hogy Krisztus
vezet minket ezen az úton az örökkévalóság felé.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! A szeretet oly titokzatos számunkra, hiszen nem
tudhatjuk, hogy mi az a cselekedet, mozzanat vagy szó, ami felkelti a
szeretet érzését szívünkben valaki iránt. És azt sem láthatjuk előre, hogy
mi lesz az a cselekedetünk vagy szavunk, amely alapján felebarátunk
megértheti, hogy szeretjük őt, mert ez a tett a mi szeretetünknek a jele.
Ahhoz kérjük segítségedet, hogy szeretetünk soha ne merüljön ki szavakban,
hanem cselekedetekben nyilvánuljon meg. Segíts minket abban, hogy
tanításodat, a szeretet csodálatos üzenetét egyre jobban megértsük és meg
is valósítsuk!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160501.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése