Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek:
„Hallgassatok meg egy másik példabeszédet! Volt egy gazdaember, aki szőlőt
telepített, bekerítette sövénnyel, belül pedig taposógödröt ásott, és
őrtornyot épített. Aztán rábízta a szőlőt a munkásokra, és elutazott.
Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy a
termést átvegyék. Ám a szőlőmunkások megragadták a szolgáit, s az egyiket
összeverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték. Erre más
szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is ugyanúgy bántak.
Végül a fiát küldte el hozzájuk, mondván: „A fiamat csak megbecsülik!"
Amikor azonban a szőlőmunkások meglátták a fiút, így szóltak egymáshoz:
„Ez itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az öröksége!" Meg is
ragadták őt, kidobták a szőlőből, és megölték. Amikor megjön a szőlőskert
ura, ugyan mit tesz majd ezekkel a szőlőmunkásokkal?" Ezt válaszolták:
„Gonoszul elbánik a gonoszokkal, a szőlőt pedig más munkásokra bízza, akik
idejében átadják neki a termést."
Jézus így folytatta: „Nem olvastátok soha az írásokban: „A kő, melyet az
építők elvetettek, mégis szegletkővé lett, az Úr tette azzá, és szemünkben
csodálatos ez!" Ezért mondom nektek: Az Isten országát elveszik tőletek,
és olyan népnek adják, amely majd megtermi annak gyümölcsét." A főpapok és
a farizeusok hallották a példabeszédet, és megértették, hogy Jézus róluk
beszél. El akarták fogni, de féltek a néptől, mert mindenki prófétának
tartotta.
Mt 21,33-43.45-46
Elmélkedés:
Izajás próféta könyvének 5. fejezetében olvasható az Úr szőlőskertjéről
szóló ének, amely szerint a választott nép, Izrael népe az Úr által
telepített szőlő. Isten gondoskodik népéről, gondozza, őrzi szőlőjét és
azt reméli, hogy termést hoz, a nép engedelmeskedik neki, de ez a várt
eredmény elmarad. Az éneket rendszeresen olvasták a zsinagógai
istentiszteleten, ezért a vallásos zsidók jól ismerték. Jézus
példabeszédének kezdete hasonlít az Úr szőlőjéről szóló énekre, ezért a
hallgatóság rögtön megértette, hogy olyan példázat következik, amelyik
Izrael népéről szól. Az engedetlenség, az Isten elleni lázadás és
szembefordulás motívuma Jézus hasonlatában is megjelenik: a szőlőskert
bérlői fellázadnak a gazda ellen, meg akarják szerezni a birtokot,
bántalmazzák a tulajdonos küldötteit, azaz a prófétákat, és végül attól
sem riadnak vissza, hogy a tulajdonos fiát megöljék. Ez utóbbi egyértelmű
utalás arra, hogy Jézus az Isten Fia, akit megölnek, keresztre feszítenek
az elvetemült szándékú emberek. A gonosz szőlőmunkások megbüntetése
figyelmeztetés, hogy minden bűnnek lesz következménye.
Jézus példabeszéde arról tanúskodik, hogy a mi Urunk tudatosan vállalja a
prófétai sorsot, az elutasítást, a szenvedést és a halált. Küldetéstudata
erősítsen minket keresztény hivatásunkban!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Köszönöm Teremtőm, hogy embernek születhettem erre a világra, amely telve
van csodával. Köszönök minden új napot, minden új lehetőséget, köszönöm a
munkakedvet, hogy mozogni tudok, hogy találkozhatom más emberekkel.
Köszönöm az egyedüllétet és a pihenést, a virradatot és az alkonyt, a
nyílt horizontot. Itt állok, kezeim telve vannak ajándékaiddal, segíts
nekem, hadd osszam meg önmagamat másokkal.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160226.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése