Abban az időben Jézus így szólt: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor
életét adja a juhokért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok
nem a sajátjai, otthagyja a juhokat, és elfut, amikor látja, hogy jön a
farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut
el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor. Ismerem
enyéimet, és enyéim is ismernek engem, – mint ahogy az Atya ismer engem,
és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. De más juhaim is vannak,
amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is vezetnem kell. Hallgatni
fognak szavamra, és egy nyáj lesz és egy pásztor. Azért szeret engem az
Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd ismét visszavegyem. Nem veszi el
tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van
rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól."
Jn 10,11-18
Elmélkedés:
Bízni Istenben Lázadó korban lévő kamasz fiú mondta egy csoportbeszélgetés
alkalmával: „Az a baj a papokkal, hogy hisznek ugyan Istenben, csak nem
bíznak benne." Megjegyzése nem illeszkedett a beszélgetés menetébe, ezért
kissé meglepett, engem a papot, illetve a többi fiatal sem értette, hogy
ez most hogyan jön a témához. Kérdezhettem volna tőle, hogy ő bízik-e
Istenben és bízik-e a papokban, de nem tettem, mert láttam, hogy nem
egészen a saját véleményét mondja. Valószínű, hogy az előző esti film egy
részlete maradt meg benne, amelynek megjegyzése talán nem is papokra
vonatkozott eredetileg, de ő most egy eredetinek tűnő mondást szeretett
volna közölni velem. Egy másik eset: levelet kapok egy ismeretlen
személytől, aki meglehetősen általánosan fogalmazva hosszasan sorolja a
papok hibáit. Csak annyit válaszoltam neki, hogy jöjjön ő is papnak,
álljon be a csapatba, mutasson példát, hogy milyen egy jó pap, és szívesen
tanulok tőle. E válasszal „fején találtam a szöget," mert szégyenkezve
vallotta be, hogy két évig járt papnevelő intézetbe, de otthagyta a
szemináriumot, és bocsánatot kért előző leveléért.
Ma, a papi és szerzetesi hivatások napján nem a „mundér becsületét
szeretném védeni," hanem mindenkit a bizalomra szeretnék buzdítani. Amikor
fiatal emberként valaki meghallja Isten hívását a papi életre és úgy dönt,
hogy elfogadja azt, akkor ez a döntése a bizalom jele. Rábízza magát
Istenre, az ő vezetésére és szeretetére. A papságra való felkészülés során
újra és újra meg kell erősíteni ezt a bizalmat, főként akkor, amikor
megérti, hogy emberi képességei aligha lesznek elegendőek hivatása
teljesítéséhez. Ha hiányzik a bizalom folyamatos erősödése, akkor inkább
félbehagyja valaki a szemináriumot és más foglalkozást választ magának. A
pappá szenteléskor szintén megmutatkozik ez a bizalom Isten felé, hiszen
enélkül aligha volna bárkinek bátorsága elindulni ezen az életpályán. A
bizalom ismételt felélesztése és erősítése a későbbiekben is szükséges,
hiszen csak így tud hűséges maradni, kitartani papi hivatásában.
A mai vasárnap a szolgálatát hűséggel végző pásztorról olvasunk az
evangéliumban. Jézusnak ez a példázata a bizalomról is szól. Valószínűleg
a bizalom, mint emberi tulajdonság nem ruházható át állatokra, de a
pásztort ösztönösen követő bárányok képe jól szemlélteti a személyek közti
bizalmat. A pap Istenre bízza életét, Jézust, a jó pásztort követi. Ez
nála nem ösztönös, mint a bárányok esetében, hanem tudatos döntés. A
hívek, az Egyház tagjai bizalommal követik vezetőiket, mert felismerik
azt, hogy Isten rendeléséből, Jézus hívására lettek ők a nyáj pásztorai. A
hívek részéről tehát kettős irányú a bizalom, egyrészt a papok felé
irányul, akiknek a vezetését elfogadják, másrészt Jézus felé, azaz bíznak
abban, hogy ő, a Jó Pásztor gondoskodik számukra olyan emberekről, akik
hűséggel és felelősséggel vezetik őket.
Amikor ma új papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk és azért, hogy
papjaink megerősödjenek hivatásukban, tegyük ezt bizalommal: Isten papjai
által gondoskodik az ő népéről.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Mindenható Istenünk! Akit te kiválasztasz a papságra, és aki igent mond a
papi hivatásra, annak világosan kell látnia az emberek lelki igényét. Fel
kell mérnie azokat a feladatokat, amelyeket papként végezni fog a te
nevedben. El kell sajátítania a megfelelő lelkipásztori módszereket, hogy
érthető és korszerű választ tudjon adni a mai embereknek. De az emberi
felkészülésen túl mindenekelőtt rád kell bíznia önmagát, teljesen és
visszavonhatatlanul át kell adni személyiségét neked. Adj, Urunk, a te
népednek jó, szent, hivatásukat hűségesen teljesítő és Krisztust, a Jó
Pásztort példaképüknek tekintő papokat!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-04-26
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150426.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése