Abban az időben, amikor Jézus az örök élet kenyeréről beszélt, így szóltak
hozzá a tömegből: „Hadd lássuk, milyen csodát művelsz, hogy higgyünk
neked! Mit tudsz tenni? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az írás
mondja: Égből való kenyeret adott enni nekik." Jézus így felelt: „Bizony,
bizony, mondom nektek; nem Mózes adott kenyeret az égből, hanem Atyám adja
az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely leszállt a mennyből,
és életet ad a világnak." „Uram – kiáltották –, add nekünk mindig ezt a
kenyeret!" Jézus így válaszolt: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám
jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik sohasem."
Jn 6,30-35
Elmélkedés:
Az előzményekben Jézus arra buzdította a népet, hogy ne csupán azért
keressék őt, mert kenyeret adott nekik, hanem inkább olyan kenyérre
vágyakozzanak, amelyet a mennyei Atya ad nekik. A tömeg ekkor újabb csodát
kér, azaz a kenyérszaporítás megismétlését. Jó irányba indulnak el
gondolatban, amikor felidézik a pusztai vándorlás korának azt az
eseményét, amikor Isten manna kenyérrel táplálta a népet. A manna ugyanis
az égből jött, hajnalonként az égből hullott a földre, amelyet
összegyűjtve kenyérlepényt sütöttek belőle.
Válaszában Jézus arról tanít, hogy valójában nem Mózesnek volt köszönhető
az egykori manna, hanem a mennyei Atyának. Ezzel egyértelműen arra utal,
hogy a kenyérszaporításnál sem az ő személye volt a fontos, hiszen ezt a
kenyeret is maga Isten adta a népnek.
Mindkét csoda, tehát az ószövetségi manna-csoda és Jézus kenyér-csodája
jel, az isteni gondoskodás jele. Isten nem csupán természetes módon
gondoskodik népéről, hanem akár természetfeletti módon is, azaz csoda
által. Mégse számítson senki arra, hogy az előző nap látott
kenyérszaporítás minden nap ilyen módon fog megismétlődni, mert új módon
fogja az Atya táplálni a népet. A Fiú teste lesz a lelki táplálék, miként
erről a következő napokban fogunk olvasni Jézus beszéde, tanítása alapján.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó örök Isten, mélységes szeretet, bölcsesség, jóság, remény s a bűnösök
menedéke! Elfordulunk Tőled, s Te utánunk jössz. Közelebb már nem is
jöhettél volna hozzánk, hisz emberségünket öltötted magadra. Csodállak,
Uram, és szeretlek! Megengedted, hogy bepillantsunk örök és mérhetetlen
szereteted mélységébe. Amen.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-04-21
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150421.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése