2015. április 2., csütörtök

[Evangelium] 2015-04-02

2015. április 2. – Nagycsütörtök

Húsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor
ebből a világból vissza kell térnie az Atyához. Mivel szerette övéit, akik
a világban voltak, még egy végső jelét adta szeretetének. Vacsora közben
történt, amikor a sátán már fölébresztette Júdásnak, Karióti Simon fiának
szívében a gondolatot, hogy árulja el őt. Jézus tudta, hogy az Atya
mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér vissza.
Fölkelt hát a vacsora mellől, letette felső ruháját, fogott egy
vászonkendőt és a derekára kötötte. Azután vizet öntött egy mosdótálba, és
mosni kezdte tanítványainak a lábát, majd a derekára kötött kendővel meg
is törölte. Amikor Simon Péterhez ért, az így szólt: „Uram, te akarod
megmosni az én lábamat?" Jézus így felelt: „Most még nem érted, mit
teszek, de később majd megérted". De Péter tiltakozott: „Az én lábamat
ugyan meg nem mosod soha." Jézus azt felelte: „Ha nem moslak meg, nem lesz
semmi közöd hozzám". Erre Péter így szólt: „Uram, akkor ne csak a lábamat,
hanem a fejemet és a kezemet is!" Jézus azonban kijelentette: „Aki
megmosdott, annak csak a lábát kell megmosni, és egészen tiszta lesz. Ti
tiszták vagytok, de nem mindnyájan." Tudta ugyanis, hogy egyikük elárulja,
azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták." Miután megmosta lábukat,
fölvette felső ruháját, újra asztalhoz ült, és így szólt hozzájuk:
„Megértettétek-e, hogy mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok
engem, és jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester
megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát
adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg."
Jn 13,1-15

Elmélkedés:

Két valóságos cselekedet Az óraközi szünetben gyerekek „fociznak" a
folyosón, amikor hittanórára érkezik hozzájuk az atya. A házirend szerint
épületen belül labdával nem szabad focizni, ezért labda helyett rugdosnak
mindent, ami lábuk elé kerül: üres műanyagpalackot, egy szekrényből
kiesett sapkát, csokoládé gyűrött csomagolópapírját. Nagy a zsivaj, a
húsvéti szünet előtti utolsó napon igencsak nyugtalanok a gyerekek. Valaki
kezéből váratlanul és véletlenül egy darab kenyér kerül a földre. Azonnal
két láb lendül felé, de a pap gyorsabb náluk, lehajol, hogy felvegye a
kenyeret, közben az egyik láb a kezét találja el. Rögtön elnémul mindenki,
itt most vége a jónak hitt szórakozásnak. „Nem fájt, pap bácsi?" - kérdezi
valaki. „Csak véletlen volt. A kenyérnek jobban fájt volna" - válaszolja.
Ma, nagycsütörtök estéjén Jézus utolsó vacsorájára emlékezünk, arra az
étkezésre, amelyen az Úr a kenyérben saját testét, a borban saját vérét
adta apostolainak. Megparancsolta nekik, hogy az ő halálának és
feltámadásának emlékezetére tartsák meg a jövőben e közösségi étkezést. Az
utolsó vacsora másik jelentős mozzanata a lábmosás, Jézus megmossa
apostolai lábát, s e cselekedetével megmutatja, hogy nem uralkodni jött a
világra, hanem szolgálni. A lábmosást követően így magyarázza
cselekedetét: „Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is
meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam nektek, hogy amit én tettem,
ti is tegyétek meg" (Jn 13,14-15). Mindkét krisztusi cselekedethez tehát
ugyanaz a parancs kapcsolódik. Amit az Úr tett az utolsó vacsorán, azt
kell tennie az ő tanítványainak is.
Ezen az utolsó vacsorán az apostolok elfogadóak. Elfogadják az Úr által
megáldott kenyeret s benne az ő testét, és elfogadják Mesterük
szolgálatát. A küldetést, hogy megismételjék Jézus cselekedetét, azok
kapják, akik részesültek a kenyérből és akiknek megmosta a lábát, azaz
akik mindkét cselekedetben személyesen átélték, megtapasztalták,
megérezték Jézus szeretetét. Péternek fájt, hogy Mesterét ilyen helyzetben
látja. Méltatlannak tartja magát a helyzetet és önmagát is méltatlannak
tartja arra, hogy Jézus az ő lábát megmossa.
Ezen az estén, amikor elkezdődik Krisztus szenvedése, két cselekedetére
figyelünk. Nem jelképes, hanem valóságos cselekedetek ezek. Jézus most nem
példabeszédet mond az önátadásról és az alázatról, hanem ő maga
cselekszik. Cselekszik és példát ad, nem csak az apostoloknak, hanem
nekünk is. Vajon mi elfogadjuk-e az ő ajándékát? Elfogadjuk-e a
megszentelt kenyérben az ő testét? Elfogadjuk-e szolgálatát? S ha
elfogadtuk, akkor teljesítjük-e kérését? Mi, akik a szentmisében az
áldozáskor magunkhoz vesszük az ő testét, törekszünk-e arra, hogy az
embereknek őt adjuk? Utánozzuk-e őt a szolgálatban, a másokért végzett
alázatos szolgálatban?
Az utolsó vacsora mai emléknapja emlékeztessen minket arra, hogy a
szolgálatban, a szenvedésben, a halálban és a feltámadásban válunk eggyé
Krisztussal. A szolgálatban, a szenvedésben, a halálban és a feltámadásban
találkozunk Istennel. Nincs könnyebb út, nincs más lehetőség. Mert minden
más úton haladva valójában eltávolodunk Istentől és az ő szeretetétől.
Induljunk Krisztussal ezen az estén, hogy a szolgálat, a szenvedés útján
járva meghaljunk ővele és reménnyel várhassuk feltámadásunkat.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Minden alkalommal, amikor a szentmisében felidézzük
az utolsó vacsora eseményét és minden alkalommal, valahányszor a te
keresztedre emeljük tekintetünket, a te szüntelenül megújuló és
megnyilvánuló isteni szeretetedre gondolunk. Ez segítsen minket a
szeretetben való állandó megújulásban! A te szereteted jele az a kenyér,
amelyben önmagadat adod nekünk. A te jelenléted teszi különlegessé e
kenyerünket, amely szándékod és rendelésed szerint mindennapi lelki
táplálékunk. Segíts minket, hogy szeretetedet továbbsugározzuk
környezetünkre és a te minden ember felé megnyilvánuló szereteted igaz
tanúi legyünk.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-04-02
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150402.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!

A húsvét örömteli ünnepéhez közeledvén megköszönöm a Szent Márton
evangelizációs házhoz küldött adományotokat. Külön köszönöm, hogy emellett
többen arra is fordítottak időt, hogy egy levélben jelezzék erkölcsi
támogatásukat is. A visszajelzések alapján még olyanok is nagyra értékelik
az e-vangelizációs szolgálatot, akik saját bevallásuk szerint nem sűrű
templombajárók. Ezt munkám gyümölcsének tekintem, és hálát adok érte a jó
Istennek. Nagy öröm számomra, hogy az e-vangélium olvasók közül többen
személyesen is eljöttek megtekinteni a munkálatok előrehaladtát. E
találkozások szintén nagyon lelkesítenek engem.

Bátorítalak benneteket: jöjjetek el! Vegyétek ezt személyes meghívásnak.
Itt a tavasz. A jó idő kedvez a kirándulásoknak. Gyertek, hogy
találkozhassunk! Gyertek, hogy megnézzétek az épülő e-vangelizációs házat!

Kívánom, hogy a húsvéti ünnapek alatt jusson időtök arra, hogy
családtagjaitokkal együtt elmenjetek a szertartásokra, és azokon átéljétek
a lelki újjászületést. Örvendezzünk együtt annak, hogy Krisztus feltámadt
és velünk van!
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2015. április 2.

www.szentmartonhaz.hu

A Szent Márton e-vangelizációs ház javára adományt az alábbi módokon lehet
küldeni:

1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: Szent Márton ház

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Szent Márton ház
Utalás külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472
0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Sárga postai csekk egyszerűen igényelhető a www.szentmartonhaz.hu
honlapon. Vagy kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben. Kérem,
írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden jelezze,
hogy a Szent Márton ház támogatásához kér csekket.

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Szent Márton ház

+1 Kérem, hogy akik cégük számára közcélú adományukról igazolást kérnek, a
zalalovo@gmail.com címen jelezzék ezen igényüket. Köszönöm!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum