Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt mit
enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet.
Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen
bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen közülük messziről
jöttek." Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi
kenyeret, hogy mind jóllakjanak?" Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Hány
kenyeretek van?" Azt felelték: „Hét." Akkor meghagyta a népnek, hogy
telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte
és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is osztották a nép
között. Volt néhány kisebb haluk is. Azokat is megáldotta és meghagyta,
hogy osszák szét. Ettek, és jól is laktak. Aztán felszedték a maradékot:
hét kosár telt meg vele. Mintegy négyezren voltak. Azután elbocsátotta
őket. Maga pedig tanítványaival hajóba szállt, és Dalmanuta környékére
ment.
Mk 8,1-10
Elmélkedés:
Szent Márk evangéliumában két kenyérszaporításról olvashatunk. Először
ötezer embert táplál Jézus (vö. Mk 6,35-44), majd pedig négyezret, ez
utóbbit olvassuk a mai napon. A két történet számos különbözőséget és
hasonlóságot mutat. A szentírástudósok véleménye megegyezik abban, hogy
feltehetően egyetlen esemény kétféle leírásáról van szó.
Mit tanít nekünk a történet? A kenyérszaporítás csodája, miként Jézus
gyógyításai is, az ő hatalmát mutatják. Ha ő a kevés kenyérre kimondja
azt, hogy legyen belőle sok, akkor az megtörténik. Nem varázslatról van
itt szó, hanem tényleges csodáról. Jézus nem ügyeskedik, nem a nép tudta
nélkül hozat valahonnan kenyereket, hanem valóban csodát tesz. Ezt
bizonyítja, hogy a történet elején maguk a tanítványok mondják, hogy
mindössze hét kenyerük van. Szintén a csodát, a rendkívüli esetet erősíti
annak említése, hogy miután mindenki evett és jóllakott, hét kosárnyi volt
a maradék.
A kenyérszaporítás csodája előremutat az utolsó vacsora eseményére, amikor
az Úr a kenyérben saját testét adja tanítványainak. Az utolsó vacsorán
kimondja a szót a kenyérre, hogy az változzon az ő testévé, és ez a csoda
megtörténik. A tanítványoknak, akik látták a pusztában a
kenyérszaporítást, nincs okuk kételkedni ebben az újabb csodában.
Hiszem-e, hogy az átváltoztatott kenyérben Krisztus önmagát adja nekem?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Add Uram, hogy egyek legyünk minden testvérünkkel, a legtávolabbiakkal is,
azokkal is, akikkel másképp bánsz, mint velünk. Te taníts minket
szeretetre, hadd kamatoztassuk adottságainkat hátrányos helyzetben lévő
testvéreink javára.
Add, hogy testvér módjára szeressük őket, hogy megosszuk velük minden
javunkat, eléjük sietve felkínáljuk nekik, és könyörögjünk, hogy fogadják
el.
Boldog Charles de Foucauld
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-02-14
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150214.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése