A hét első napján (Húsvétvasárnap), kora reggel, Mária Magdolna elfutott
Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül
adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!" Péter
és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a
ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb
ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment
be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a
kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem
külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is,
aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt.
Jn 20,2-8
Elmélkedés:
Szent János evangéliumát olvasva feltűnik, hogy látásmódja mennyire eltér
a másik három evangélistához képest. Ő nem a konkrét eseményeket tartja
fontosnak, hanem a háttérből előtűnő isteni szándékra vagy a felébredő
emberi hitre figyel. Amíg Máté, Márk és Lukács sokszor egészen részletesen
leírják egy-egy csoda körülményeit, addig János inkább Jézus belső
indítékait és az emberek jellemét mutatja be. Azt igyekszik megválaszolni,
hogy mi indítja az Urat a csodatettekre, s mi motiválja az embereket, hogy
Jézushoz menjenek, illetve hogyan változtatja meg őket a találkozás vagy a
csodában való részesedés. János evangélista tehát a földi dolgokat
szemlélve megsejti a mennyei valóságokat, az egyszerű szavak mögött az
isteni igazságot, s ezt akarja nekünk átadni evangéliumában.
A jánosi látásmód titkát tárja fel az ő mai ünnepén olvasott evangéliumi
részlet, amely arról szól, hogy húsvétvasárnap hajnalban az asszonyok hírt
visznek az apostoloknak Jézus üres sírjáról. Ennek hallatán Péter és János
a sírhoz sietnek. Ott mindketten ugyanazt látják, de csak egyikük, János
hisz, legalábbis a szövegben így szerepel. Néha mi is Péterrel együtt
nézzük a jeleket, de mégsem értjük meg azok üzenetét. Péterhez hasonlóan
nekünk is szükségünk van a Feltámadottal való találkozásra, hogy eljussunk
a hitre. Pedig milyen jó volna néha csak a jelek alapján Jánossal együtt
megérteni a dolgokat és hinni.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Segíts engem, Uram, hogy mindenről lemondjak, ami nem kizárólag Isten
tiszteletére és dicsőségére szolgál, és azt a te szeretetedért tegyem, ó,
Jézus, akinek ebben az életben nem volt más élvezeted, és nem is akartál
más örömet, csak azt, hogy megtedd Atyád akaratát. Ez volt életed és
táplálékod. Ó, Uram, add, hogy tiszta és tökéletes szeretettel, az öröm,
az élvezet, a vigasztalás és a dicséret érdeke nélkül szolgáljalak téged!
Keresztes Szent János
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131227.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése