Abban az időben odajött Jézushoz néhány ember, s azokról a galileaiakról
hozott hírt, akiknek vérét Pilátus az áldozat vérével vegyítette. Erre
Jézus megjegyezte: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek
voltak, mint a többi galileai, mivel így jártak? Mondom nektek: nem! De ha
nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan. Vagy azt
gondoljátok, hogy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony
és megölte őket, bűnösebbek voltak a Jeruzsálemben élő többi embernél?
Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is
mindnyájan."
Aztán egy példabeszédet mondott. „Egy embernek fügefa volt a szőlőjében.
Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. Erre így szólt
vincellérjéhez: Idejárok három év óta, hogy gyümölcsöt keressek ezen a
fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet? De az így
válaszolt: Uram, hagyd meg még az idén. Körülásom és megtrágyázom, hátha
terem majd jövőre. Ha mégsem, akkor kivághatod."
Lk 13,1-9
Elmélkedés:
A természeti katasztrófák, az emberi szerencsétlenségek vagy tragikus
halálesetek láttán sokan kérdezik: Miért történt mindez? Egyesek egyenesen
lázadnak Isten ellen: Miért engedte meg ezt az Isten? Az ószövetségi
időkben elterjedt volt az a nézet, hogy a baj, a szerencsétlenség azért
éri az embert, mert bűnös. E következtetés azonban nem minden esetben igaz
az életben, hiszen közismert bűnös emberek jómódban élnek, míg a
becsületesen dolgozó embereket egyik baj után a másik éri. E problémával
foglalkozik Jób könyve, amelynek egyik tanulsága az, hogy a bajokkal Isten
próbára tesz minket, ugyanakkor az újjászületés lehetőségét is megadja.
Erről a lehetőségről tanít a fügefa esete a mai evangéliumban.
Jézus a bűnbánatra szólított fel. A bűnbánat, a megtérés annak jele, hogy
az ember elfogadja Isten országát. A bűnbánatra való hívás mindig
időszerű. Egyesek ugyan próbálnak késlekedve választ adni az isteni
hívásra, de ez mindig kockázatos. Amikor megbánjuk bűneinket és Isten
eltörli azokat a szentgyónásban, egy új utat nyit számunkra, új
lehetőséget ad nekünk, új reményt önt belénk. Bűnösségünk tudatában nem
kell rettegve menekülnünk Isten elől, hanem éppen ellenkezőleg, azzal a
bizalommal közeledhetünk felé, hogy megbocsát. Teremjük a bűnbánat és a
jócselekedetek gyümölcseit!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Lelkem és egész bensőm, ébredj rá, mivel tartozik egész lényem az Úrnak.
Valóban, Uram, azért, mert teremtettél és szeretetedért teljesen adósod
vagyok. Mert megváltottál, teljesen neked tartozom. Mert olyan nagyot
ígérsz nekem, teljesen adósod vagyok. Annál is többel tartozom
szeretetedért, amennyivel több vagy nálam, akiért feláldoztad s akinek
ígéred magadat.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131026.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése