2013. június 4., kedd

[Evangelium] 2013-06-04

2013. június 4. – Kedd

Egyszer néhány farizeust és Heródes-párti embert küldtek Jézushoz, hogy
szaván fogják őt. Azok odamentek hozzá, és megszólították: „Mester,
tudjuk, hogy igazmondó vagy. Nem befolyásol a mások véleménye, és nem
nézed az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten
útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk, vagy ne
fizessünk?" Jézus azonban átlátott álnokságukon, és ezért így szólt:
„Miért akartok tőrbe csalni? Hozzatok ide egy dénárt, hadd lássam!" Erre
odavittek egyet. Ő pedig megkérdezte tőlük: „Kinek a képe és felirata ez?"
Azok ezt felelték: „A császáré." Jézus pedig így folytatta: „Adjátok meg
tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!" Azok
igen elcsodálkoztak (Jézus feleletén).
Mk 12,13-17

Elmélkedés:

Az adófizetés kérdése mindennapi téma lehetett Jézus korában. Szabad-e egy
zsidó embernek adót fizetnie a római császárnak, egy idegen, elnyomó
hatalom képviselőjének? Voltak, akik a törvény előírása szerint
engedelmesen megfizették ezt az adót, míg mások még az adószedők és
katonák kényszerítésére sem akartak adót fizetni, így jelezték, hogy
elutasítják a római fennhatóságot.
Melyik csoport oldalára álljon Jézus? Kinek adjon igazat? Mit válaszoljon
a kérdezőknek? Ha Jézus egyszerű igennel válaszol a csapdát rejtő
kérdésre, azaz azt tanácsolja, hogy mindenki fizesse meg a császárnak járó
adót, akkor kiváltja azok ellenszenvét, akik a rómaiak ellen küzdöttek és
a zsidó állam önállóságát akarták. Nemleges válasszal viszont, azaz ha
kijelenti, hogy nem kell adót fizetni, megkérdőjelezi a törvénytisztelő
adófizetők magatartását. Ráadásul ez esetben ellenfelei azzal vádolhatják,
hogy a rómaiak ellen lázít. Jézus a következő választ adja: „Adjátok meg a
császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!" (Mk 12,17). E
felelettel felülemelkedik a vitás kérdésen. Bármennyire is ravasz volt a
kérdés, ő ügyesen kikerülte a csapdahelyzetet.
A válasznak van egy másik oldala is. Jézus arra használja fel a helyzetet,
hogy az ember és az Isten kapcsolatáról tanítást adjon, azaz a pénzügyi és
politikai kérdést vallási síkra tereli. Válaszában benne van, hogy nem
elég csupán az evilági törvényeknek és uralkodóknak engedelmeskedni, hanem
mindenkinek teljesíteni kell Istennel szembeni kötelességeit is.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, te újra meg újra hangsúlyozod, hogy minden lehetséges annak, aki
hisz. Ha megvizsgáljuk, melyik a legnagyobb, a neked leginkább tetsző
erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk fel arra,
hogy belépjünk a Szentek Szentjébe. Hit nélkül, ó, dicsőség Ura, nem
tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna, azt akartad,
hogy jóságoddal egyesítsük hitünket.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130604.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum