Abban az időben: Jézus és tanítványai átmentek Galileán. Jézus azonban nem
akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni. Ezt
mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután
megölték, harmadnapra feltámad." Ők nem értették ezeket a szavakat, de
féltek megkérdezni Jézust.
Ezután Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, Jézus megkérdezte
tőlük: „Miről vitatkoztatok az úton?" Tanítványai azonban hallgattak, mert
az úton egymás közt arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük.
Akkor Jézus leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt: „Ha valaki első
akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája."
Aztán odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította; majd magához ölelte,
és ezt mondta nekik: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben,
engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt,
aki küldött engem."
Mk 9,30-37
Elmélkedés:
Jeruzsálem felé haladva Jézus arról tanítja apostolait, hogy milyen sors
vár rá. Megjövendöli szenvedését és halálát, amely hamarosan bekövetkezik,
ugyanakkor feltámadásáról is említést tesz. Jézus úgy gondol ezekre az
elkövetkezendő napokra és eseményekre, mint küldetésének és szolgálatának
beteljesedésére. Amikor önként vállalja, hogy az mennyei Atya akaratának
megfelelően halálával megváltsa az emberiséget, akkor ezt annak tudatában
teszi, hogy cselekedetével megváltásunkat és üdvösségünket szolgálja. A
szeretet szolgálatával a legkisebb lesz az emberek szemében. Eközben az
apostolok arról beszélgetnek, hogy ki a nagyobb közülük. Mintha oda sem
figyeltek volna Mesterük szavaira. Mintha meg sem értették volna, hogy
miről beszél nekik Jézus. Az apostolok nagyok szeretnének lenni az emberek
szemében.
Jézusnak egyértelműen nem tetszik versengésük. Miért mérik magukat
egymáshoz? Miért nem mérik magukat a Mesterhez? Ekkor egy gyermeket állít
eléjük, akinek kicsinysége példa lehet számukra. Nem a gyerekes
viselkedést, hanem gyermeki lelkületet és a versengés helyett a
szolgálatot várja tanítványaitól.
A szenvedés és a halál vállalásával a mi Urunk mindenki szolgája, minden
ember üdvösségének szolgája lett. Ha hozzá hasonlóan vállalom az emberek
szolgálatát, nagy leszek a mennyek országában.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te a mi emberi közreműködésünkkel akarsz csodákat
tenni napjainkban, hogy jelenléted és segítséged megtapasztalható legyen
minden ember számára. Adj nekünk igazi bölcsességet, hogy felismerjük azt
az utat, amelyet te mutatsz nekünk, s amelyen te vezetsz minket az
üdvösség felé!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130521.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése