2013. május 10., péntek

[Evangelium] 2013-05-10

2013. május 10. – Péntek

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom
nektek: ti majd sírtok és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Ti
szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul. Az asszony is, amikor szül,
szomorkodik, mert eljött az ő órája; de amikor megszülte gyermekét, már
nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember született a világra. Így
ti is most szomorkodtok ugyan, de majd viszontlátlak titeket. Akkor örülni
fog szívetek, és örömeteket senki sem veszi el többé tőletek. Azon a napon
már nem lesz több kérdeznivalótok tőlem.
Jn 16,20-23a

Elmélkedés:

A Szentírásban a szomorúság az Istentől való távollétet, azaz a bűn
állapotát jelenti. Ennek ellentéte, az öröm pedig annak a jele, hogy az
ember Isten közelében él. Ennek értelmében az apostolok számára a
szomorúság forrása Jézus közeli távozása, amelyről mesterük
búcsúbeszédében egészen nyíltan beszél. Távolléte azonban nem fog örökké
tartani, hiszen halála után harmadnapon új életre kel, és újra láthatják
őt tanítványai. Ez a viszontlátás örömmel tölti majd el őket. Így változik
örvendezéssé szomorúságuk.
A húsvéti beszámolók visszatérő eleme az evangéliumokban az öröm. A
feltámadt Krisztussal való találkozás örömét senki nem veheti el a
tanítványoktól. Ez az öröm az Úr mennybemenetele után is bennük él, s
akkor is tartósnak bizonyul, amikor megpróbáltatások, üldözések érik őket
hitük és hitük megvallása miatt.
Él-e bennem Krisztus öröme? Él-e bennem a Krisztusban való hit öröme? Él-e
bennem a Feltámadottal való találkozás öröme?
A Hit évében is a lelki fejlődés útját járjuk. Azt az utat, amely
szeretetté változtat minden szenvedést. Azt az utat, amely örömmé
változtat minden szomorúságot. Azt az utat, amely a halálból a
feltámadásra vezet. Azon az úton járunk, amely a mennyei Atyához vezet.
Egy úton, amelyen Jézus az útitársunk. Egy olyan úton vagyunk, amelyen a
Szentlélek erősítésével juthatunk napról napra előre.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Én csak szegény bűnös vagyok, Uram, de mihelyt szólítalak, kegyelmeddel és
irgalmaddal egészen elárasztasz engem. Legnagyobb boldogságomról mondanék
le, ha nem törekednék arra, hogy mindig csodálatos jelenlétedben éljek!
Ámen. Kolumbusz Kristóf

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130510.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum