Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha
testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán
hétszer?" Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer
hétszer!
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni
szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer
talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr
megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét,
amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és
úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve
megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is
elengedte.
A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz
dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel
tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte és kérlelte: Légy türelmes
irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe
vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr
akkor magához hívatta őt, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Amikor
kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna
neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem
rajtad? És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet
mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát
mindegyiktek a testvérének."
Mt 18,21-35
Elmélkedés:
Péter a megbocsátás határait feszegeti kérdésével. „Hányszor kell
megbocsátanom embertársamnak? Talán hétszer?" (Mt 18,21) – fordul
Jézushoz. A kérdésből úgy tűnik, mintha a megbocsátásnak volna valamiféle
határa, bizonyos számú sértések után már nem volna kötelesség. Válaszában
Jézus ezzel az emberi méricskéléssel, szűkkeblűséggel állítja szembe Isten
végtelen irgalmát. „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!"
(Mt 18,22) – feleli Péternek. Ezt természetesen nem azt jelenti, hogy 490
alkalommal kell megbocsátanom, és utána már nem. Jézus azért mondja
sokszorosát annak a számnak, mint amit Péter említett, hogy senki ne
álljon neki számolgatni, hogy hány alkalommal bocsátott meg
felebarátjának.
A kicsinyesség és a nagylelkűség szembeállítása a példabeszédben is
folytatódik. A király végtelenül irgalmas, nagylelkű, ezzel szemben a
szolga végtelenül kicsinyes. A rendkívül nagy összegű tartozást (tízezer
talentumot), a király bármiféle feltétel nélkül elengedte, pedig a szolga
nem is ezt kérte tőle, hanem csupán annyit, hogy később fizethessen. Ezt
követően ugyanez a szolga egy jelentéktelen összeget (száz dénárt) követel
társától, és mivel nem tud fizetni, börtönbe vetteti. A király hamar
értesül az esetről és megbünteti azt, aki ilyen kegyetlenül viselkedett.
Isten végtelenül irgalmas hozzám, eltörli bűnömet, ha bűnbánatot tartok és
bocsánatát kérem, de ha nem követem őt az irgalom gyakorlásában
embertársaim felé, akkor megbünteti kegyetlenségeimet.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Eljöttem Hozzád, Jézus, hogy érintésedet fogadjam, mielőtt megkezdem a
napot. Pihentesd meg tekinteted tekintetemben, segíts, hogy munkámat
barátságod biztonságának tudatában végezhessem. Töltsd be gondolataimat,
hogy kitartsak a lárma sivatagában is, engedd, hogy áldott sugaraid
beragyogják elmém rejtett zugait, és adj nekem erőt azokért, akiknek
szükségük van rám. Boldog Kalkuttai Teréz
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130305.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése