Abban az időben: Menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus
anyja is ott volt. Jézust is meghívták a menyegzőre, tanítványaival
együtt.
Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: „Nincs több boruk."
Jézus azt felelte: „Mit akarsz tőlem, asszony? Még nem jött el az én
órám." Erre anyja szólt a szolgáknak: „Tegyetek meg mindent, amit csak
mond!" Volt ott hat kőkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára,
mindegyik két-három mérős. Jézus szólt a szolgáknak: „Töltsétek meg a
korsókat vízzel!" Meg is töltötték azokat színültig. Ekkor azt mondta
nekik: „Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak." Odavitték.
Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta, honnan való. A
szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták. A násznagy hívatta a
vőlegényt, s szemére vetette: „Először mindenki a jó bort adja, s csak
amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig
tartogattad a jó bort."
Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta
dicsőségét, s tanítványai hittek benne.
Jn 2,1-11
Elmélkedés:
Megszületik a hit
A mai evangélium Jézus első csodájáról számol be, amelyet Kána városában
egy lakodalmi ünnepség során tett nyilvános működése kezdetén. Abban az
időben a lakodalom egy hétig tartott, s bizony nem kis gondot jelenthetett
a családoknak, hogy ennyi ideig enni- és innivalóról gondoskodjanak a
vendégsereg számára. Könnyen előfordulhatott, hogy közben elfogyott a bor,
ami azzal járt, hogy az ünneplést idő előtt abba kellett hagyni. A kánai
fiatalok és családjuk számára is nagy szégyen lett volna, ha ilyen
előfordul, s a történet szerint éppen ez a veszély fenyegetett. A
problémát Mária veszi észre, s ő szól fiának, Jézusnak. A helyzet
meglehetősen feszült, bizonyára a vendéglátók is tudtak már a gondról. A
drámaiságot tovább fokozza, hogy Jézus látszólag visszautasítja édesanyja
kérését, mintha nem az ő dolga volna a helyzet megoldása vagy nem
szándékozna segíteni. Mária azonban tudja, hogy nem visszautasításról vagy
a segítség megtagadásáról van szó. Ő hisz abban, hogy fia biztosan
segíteni fog, ha eljön annak az ideje. Ebben bízva mondja azt a
szolgáknak, hogy bármit is kér, tegyék meg. A csoda aztán annak
eredményeként történik meg, hogy a szolgák megteszik, amire az Úr utasítja
őket. Furcsának tarthatták, hogy vízzel kell megtölteni a kőkorsókat, nem
is sejtették, hogy mi fog ebből kijönni, mégis megteszik, amit Jézus kér
tőlük. Két dolgon érdemes mindezek kapcsán elgondolkoznunk. Hiszek-e
abban, hogy segít nekem Jézus mindazon gondjaim megoldásában, amit elé
tárok? Megteszek-e mindent, akár az először furcsának, érthetetlennek tűnő
dolgokat is, amit Jézus kér tőlem? E hit és készség nélkül nincs csoda.
A víz borrá változtatásával Jézus megoldja a nehéz helyzetet és
biztosítja, hogy tovább folytatódhasson a lakodalom, s ne szakadjon meg a
vendégek öröme. Nem feltűnést akar kelteni ezzel, csak egyszerűen segíteni
akar és a szégyentől menti meg az újonnan házasultakat. Cselekedetét
természetesen az is motiválta, hogy édesanyja közbenjáró kérését
teljesítse. Mindemellett Jézus csodájának legfőbb mozgatóereje az volt,
hogy kinyilvánítsa isteni hatalmát, erejét, ahogyan ezt Szent János
evangélista az elbeszélés egyik végkövetkeztetéseként megfogalmazza:
„Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta
dicsőségét" (Jn 2,11).
Az evangélista egy másik tanulságot is levon, amely így szól: a csoda
láttán „tanítványai hittek benne"(Jn 2,11). A gyógyító csodák esetén
mindig megfigyelhetjük, hogy a Jézusban való hit, az ő isteni hatalmában
való hit feltétele a csodának. A gyógyulni vágyó betegek vagy kísérőik
minden esetben kifejezik Jézusba vetett hitüket. A csodáknak ugyanakkor
van egy másik hatása is, tudniillik az, hogy akik azokat látják, hitre
ébrednek, megszületik bennük a hit. Ébresszen bennem hitet Jézus isteni
dicsőségének megtapasztalása és csodáinak látása!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te a kánai házaspár ünnepén kinyilvánítottad isteni
erődet az emberek előtt. Csodát tettél, csodával segítettél a nehéz
helyzetben lévőkön. Közelségedet, csendes jelenlétedet csodák igazolják,
de azok nélkül is érezhetjük azt, ha hit él a szívünkben. Édesanyád, Szűz
Mária közbenjárásával fordulunk hozzád: Mutasd meg nekünk isteni
dicsőségedet, hogy kövessünk téged, tanítványaid legyünk és higgyünk
benned! Nem kérünk látványos csodát, mert elég nekünk, ha tudjuk, hogy
köztünk vagy és segítségedre bármikor számíthatunk.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130120.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése