Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A
mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és
kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A
balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak
azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők
mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás
hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!" Erre a szüzek mindnyájan
fölébredtek és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat:
„Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!" Az okosak ezt
válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább
menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!" Míg azok vásárolni
mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a
menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is.
Így szóltak: „Uram, Uram! Nyiss ajtót nekünk!" De ő így válaszolt:
„Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!" Virrasszatok tehát, mert
nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Mt 25,1-13
Elmélkedés:
Árpád-házi Szent Margit ünnepén Jézusnak azt a példabeszédét olvassuk az
evangéliumban, amely a lakodalomra várakozó tíz szűzről szól. A példázat
szerint öten nagyon előrelátóan tartalék olajat is vittek lámpásaikhoz, a
másik öt azonban megfeledkezett erről. A vőlegény késése miatt a tartalék
olajjal rendelkezők jutottak csak be az ünnepségre, a többiek lemaradtak,
mert olaj vásárlásával töltötték idejüket.
A példázat a bevezető szavak szerint a mennyek országáról és annak
eljövetelére való várakozásról szól. Emiatt helytelenül értelmeznénk, ha
úgy gondolnánk, hogy önzőek és irigyek voltak azok, akik nem adtak
olajukból a többieknek. A hagyományos magyarázat szerint ugyanis az olaj
az emberi jócselekedeteket jelképezi, amelyek biztosítják az emberek
számára az üdvösséget. Mások jócselekedeteivel dicsekedve nem juthat senki
az üdvösségre, illetve ezek a jócselekedetek nem tulajdoníthatók el
senkitől. A földi élet során mindenkinek elegendő ideje van ahhoz, hogy
gondoskodjon a mennybe jutásról. Az üdvösség elnyeréséért való állandó
fáradozás mindenkinek kötelessége és mindenkinek személyes felelőssége.
A szentek, s köztük a ma ünnepelt Szent Margit, abban példaképek
számunkra, hogy soha nem tévesztették szemük elől az emberi élet végső
célját, s állandóan arra törekedtek, hogy az örök életre jussanak. Legyen
bennünk keresztény bölcsesség és gyakorlatias okosság! Gondoljunk mindig
cselekedeteink és mulasztásaink következményére! Szent Margit számára a
földi királyságnál fontosabb volt, hogy Isten országába jusson.
Teljesítem-e földi hazám felé kötelességemet és megteszek-e mindent azért,
hogy Isten országába jussak?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, vigyél el oda, ahova akaratod szerint mennem kell! Hadd találkozzam
azokkal, akikkel akaratod szerint találkoznom kell! Add tudtomra azt, amit
akaratod szerint mondanom kell! És add, hogy ne legyek akaratod akadálya!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130118.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése