2011. február 20., vasárnap

[Evangelium] 2011-02-20

2011. február 20. - Évközi 7. vasárnap

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Hallottátok, hogy a
régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt
mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul
üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy
elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy
mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és
aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.
Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld
ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket,
tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért,
akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei
Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt
ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek.
Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi
lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a
testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg
ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen
tökéletes a ti mennyei Atyátok!
Mt 5,38-48


Elmélkedés:
Tökéletesen szeretni
Az elmúlt vasárnapon arról elmélkedünk, hogy Jézus nem csupán tanította
apostolait és a népet, hanem isteni tekintélyével új törvényeket is
adott. Az általa hirdetett újszövetségi törvény messze felülmúlja a
régi, mózesi törvényeket, hiszen pontosan rámutat a törvények eredeti
isteni szándékára és ezt állítja a középpontba. A jézusi törvény a
szeretet parancsában foglalható össze, amely egyrészt Isten, másrészt
az embertársak felé nyilvánul meg. A szeretetnek, amelyet Jézustól
tanulunk és az ő példája szerint gyakorlunk, nincs semmiféle korlátja
vagy határa, hanem minden ember iránt meg kell nyilvánulnia bármiféle
megkülönböztetés nélkül.
A szeretetről szóló jézusi tanítás akkor éri el csúcspontját, amikor a
mi Urunk az ellenségszeretetről beszél. Azt tanácsolja egykori
tanítványainak és azt kéri tőlünk is, hogy még azokat is szeressük,
akik ellenségesen fordulnak felénk. Ne legyenek tehát korlátai a
szeretetünknek! Amikor mindezt halljuk, első pillanatban
elcsodálkozunk. Miért kellene nekünk még az ellenségeink felé is jónak
lennünk? Miért kellene nekünk jót tennünk azokkal, akik gyűlölnek és
üldöznek minket? Jézus megadja a választ ezekre az ösztönösen feltörő
és nyugtalanító kérdésekre a választ. Az Isten képére megalkotott
embernek a jóságot és a szeretetet kell sugároznia, azt a jóságot és
szeretetet, amelyet Istentől kap. Jézus rendkívül magasra teszi a
mércét számunkra: „Legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a
ti mennyei Atyátok!" (Mt 5,48). Sokat kér tőlünk, de nem lehetetlent.
Ha hiszünk abban, Isten valóban a saját képére és hasonlatosságára
teremtette meg az embert, és ha hiszünk abban, hogy az isteni kegyelem
rendkívüli erőt ad nekünk, akkor elhisszük azt is, hogy képesek vagyunk
megtenni, amit kér tőlünk, képesek vagyunk még a rosszakaróinkat is
szeretnünk.
További erőt ad nekünk, ha arra gondolunk, hogy Jézus nem csupán
beszélt nekünk az ellenségszeretetről, hanem példát is adott nekünk
erre. Az utolsó vacsorát követően a Getszemáni-kertben nem szállt
szembe azokkal, akik az elfogására érkeztek és később azokkal a
katonákkal sem, akik megostorozták és a kereszt hordozására
kényszerítették, majd pedig keresztre feszítették. Isteni erejét nem
használta erőszakra. Még halála pillanatában is tudott az őt
bántalmazókért imádkozni és a megbocsátást hirdette. Isten Fia tehát
megmutatta számunkra a szeretet igazi útját. A szeretet tanulásának
útján úgy indulhatunk el, hogy Jézust követjük és az ő társai vagyunk a
keresztúton. Ezen az úton felfedezzük, hogy a szeretet lényege az
adakozás, önmagunk odaajándékozása a másik embernek. Sőt, olyan
embernek, akik nem képesek semmi jóval viszonozni jóságunkat vagy
egyáltalán nem is akarják.
Az ellenségszeretet nem az ember gyengeségéből vagy tehetetlenségéből
fakad, hanem az isteni erőből táplálkozik. Isten minden emberre úgy
tekint, mint gyermekére, még azokra is, akik önteltségükben nem hisznek
benne vagy szembeszállnak vele. A szeretet tehát isteni látásmódot
kölcsönöz nekünk és arra indít bennünk, hogy a gyűlöletet és a bosszút
űzzük ki szívünkből, és legyünk mindig készen a megbocsátásra. Miként
isten a megbocsátással új lehetőséget ad a bűnösöknek, ugyanúgy mi is
adjunk új lehetőséget a szeretet által azoknak, akikben talán
pillanatnyilag felülkerekedett a rossz. Jézus kereszthalála és
feltámadása azt jelzi, hogy Isten jósága képes legyőzni az emberi
rosszat. Minden emberi igazságtalanságot és gyűlöletet legyőzhetünk a
szeretet által.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, Jézus, bár nehezen tudom értelmemmel felfogni mindazt, amit az
ellenségszeretetről tanítasz, mégis be kell látnom, hogy ezen az úton
kell nekem is elindulnom. Szívem érzi, hogy csak a szeretettel tudom
legyőzni a rosszat. Tőled akarom megtanulni és veled együtt akarom
gyakorolni a szeretetet, amely senkit sem zár ki. Legyen bennem
nagylelkűség! Éljen bennem megbocsátás! Legyen bennem igazi szeretet!
Taníts meg engem tökéletesen szeretni!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum