2010. szeptember 5., vasárnap

[Evangelium] 2010-09-05

2010. szeptember 5. - Évközi 23. vasárnap

Abban az időben: Amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk
fordult, és így szólt: Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját,
feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem
lehet az én tanítványom.
Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én
tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le
előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha
az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki
csak látja, gúnyolni kezdi: Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta
befejezni.
Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és
számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal,
aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor,
amikor messze jár, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond
le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.
Lk 14,25-33

Elmélkedés:

Új életünk kezdete
Thomas Edison nevének hallatán bizonyára mindannyiunknak az jut az eszébe,
hogy ő a villanykörte feltalálója, pedig valójában több mint ezer
találmány és szabadalom fűződik az amerikai születésű feltaláló és
üzletember személyéhez. Már 12 évesen dolgozott, újságot szerkesztett és
adott ki, amelynek bevételét kísérleteire fordította. Hamarosan saját
laboratóriumot épített New Jersey városában. Híres laboratóriuma
évtizedekkel később egy decemberi napon teljesen leégett. Edison ekkor már
hatvanhét éves volt, s úgy tűnt, hogy egész életművét megemésztették a
pusztító lángok. A tűzvész utáni reggelen, amikor megvalósult terveinek és
megvalósulatlan álmainak üszkös, füstölgő romjai között sétálgatott,
Edison a következőket mondta: A katasztrófa haszna, hogy minden tévedésem
elégett. Hála Istennek tiszta lappal kezdhetek mindent. És ezt egy idősödő
ember mondta, aki hatvanhét éves korában is tudott újrakezdeni. Néhány
héttel később feltalálta a hangrögzítésre és lejátszásra alkalmas
fonográfot. A történet kapcsán több tanulságot is levonhatunk, én most
csak egyet szeretnék mondani: Ha valami elpusztul, teljesen megsemmisül,
nem kell kétségbeesni, mert talán éppen ez a feltétele annak, hogy valami
újat kezdjünk el. Bármennyire is fontos volt számunkra valami, mert
például a mi alkotásunk, a mi munkánk gyümölcse, nem érdemes visszasírni,
mert lehet, hogy éppen a hiánya fog minket arra ösztönözni, hogy egy még
jobbat hozzunk létre.

Jézus egykori tanítványai számára régi életük feladásával kezdődött a
Krisztus-követés. Péter és társai elhagyják eredeti mesterségüket, a
halászatot, hogy emberhalászokká válhassanak. Nem egy mindent elemésztő
tűzvész, hanem Krisztus hívó szava indította el őket az új élet útján. A
mai evangéliumban Jézus nagyon kemény követelményeket fogalmaz meg azok
számára, akik követni akarják. Ezt mondja: Aki hozzám jön, de nem gyűlöli
apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját
magát is, nem lehet az én tanítványom (Lk 14,26). A gyűlölni szó megüti
fülünket. Hogyan kell ezt értenünk? A gyűlölet itt nem belső, heves
indulatoktól fűtött ellenérzést vagy szembeszegülést jelent, amit az
ellenségnek tekintett személy iránt szokott érezni valaki, hanem arról van
szó, hogy a családi kapcsolatokat és a rokoni kötelékeket másodlagosnak
kell tekintenünk a Jézushoz való kapcsolatunkhoz képest. Nem szerethetünk
senkit sem jobban, mint a mi Urunkat. Ezt az értelmet erősíti az is, hogy
ugyanezen jézusi kijelentéseknél Szent Máté evangéliuma így fogalmaz: Aki
jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám (Mt
10,37). A tanítványok életében Jézus áll az első helyen.

A tanítványság feltételének megfogalmazását követően Jézus két
példabeszédben arra figyelmeztet, hogy mielőtt valaki meghozná a végső
döntést, vizsgálja meg önmagát, hogy valóban alkalmas-e Jézus elkötelezett
követésére. A megfontolatlan döntés ugyanis kudarchoz, sikertelenséghez
vezethet. Az építkezést elkezdő, de azt befejezni nem tudó ember kudarcot
vall. A jelentős túlerőben lévőkkel szembeszálló király a biztos vereség
felé tart. Az előre látható kudarc elkerülése érdekében inkább álljanak el
az építkezéstől, illetve a háborútól. A két példa rávilágít arra, hogy
Krisztus követése bölcs döntést kíván, hiszen a döntés komoly
következményekkel jár.

A Jézus melletti döntés régi, bűnös életünk elhagyását jelenti. Hibánk,
bűneink, tévedéseink egy jól végzett szentgyónásban vagy egy életgyónásban
megsemmisülnek, mint Edison laboratóriuma a tűzben, s ezzel új életet
kezdhetünk. Ne ragaszkodjunk földi dolgainkhoz, hanem éljünk az újrakezdés
lehetőségével, amelyet Isten ad nekünk! Új életünket nem önmagunknak kell
felépítenünk. Engedjük, hogy Isten építse fel azt bennünk!
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus, vedd le rólam bűnös életem terheit, amelyek megakadályoznak
abban, hogy egészen neked adjam magamat! Hallom, érzem, hogy hívsz engem
az elkötelezett életre, amely középszerűségem feladását jelenti, hogy
érted a nagyobb jót válasszam. Nem magamra akarok építeni, hanem terád, a
biztos alapra, aki szolgálatot kérsz tőlem, hogy jócselekedeteimben a te
jóságod ragyogjon fel az emberek számára.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum