2010. július 22., csütörtök

[Evangelium] 2010-07-22

2010. július 22. - Csütörtök, Szent Mária Magdolna

A hét első napján, (Húsvétvasárnap) kora reggel, amikor még sötét volt,
Mária Magdolna kiment Jézus sírjához. Odaérve látta, hogy a követ
elmozdították a sírtól. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és
ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott.
Ott ültek, az egyik a fejnél, a másik a lábnál. Így szóltak hozzá:
"Asszony, miért sírsz?" "Mert elvitték az én Uramat - felelte -, és nem
tudom, hová tették." Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt előtte. Nézte,
de nem ismerte föl, hogy ő az. Jézus megkérdezte: "Asszony, miért sírsz?
Kit keresel?" Mária Magdolna azt hitte, hogy a kertész az, és így
válaszolt: "Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy magammal
vihessem." Jézus erre megszólította: "Mária!" Mária felkiáltott:
"Rabbóni!" vagyis "Mester"! "Ne tartóztass! - felelte Jézus. Még nem
mentem föl az Atyához. Te most menj testvéreimhez, és vigyél hírt nekik!
Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti
Istenetekhez." Mária Magdolna elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak:
"Láttam az Urat." - És elmondta, amit az Úr üzent.
Jn 20,1. 11-18

Elmélkedés:

A szentírás tanúsága szerint Mária Magdolna volt az első, aki Jézus
feltámadásának hajnalán az Úr sírjához ment, s ő találkozhatott elsőként a
Feltámadottal. Jézus és Mária Magdolna párbeszédéből megérthetjük a
feltámadás lényegét: Jézus visszatér az Atyához, akitől eljött emberi
világunkba. Nem egyszerűen azért támad fel, hogy néhány alkalommal
megmutassa magát az embereknek, hanem, hogy visszatérjen a mennyei
Atyához, megmutatva az utat, amelyen mi is a mennybe juthatunk. Ha
megtanulunk nyitott szívvel járni és hittel szemlélni a világot, s ha
megtanuljuk felismerni és értékelni akár a legkisebb jót is, amivel
találkozunk, akkor észre fogjuk venni Jézust, aki naponta hozzánk lép és
megszólít minket, mint egykor Mária Magdolnát.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Mikor nyugtalan voltam, csillapítottad gyötrelmeimet.
Mikor fáradt voltam, Te adtál pihenést.
Mikor egyedül voltam, szeretetet hoztál.
Mikor beteg voltam, gondoskodtál rólam.
Mikor megsértettek, Te segítettél.
Mikor idősödtem, mosolyt varázsoltál arcomra.
Mikor gondjaim voltak, megosztottam veled és segítettél.
Mikor boldog voltam, örömömben is részt vettél.
Boldog Kalkuttai Teréz

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Az árvíz vagy más természeti csapás által sújtott vidékek papjait és
plébániáit szentmisék mondatásával is lehet segíteni, mivel e helyeken a
szegényebb híveknek nincs lehetősége miseadományok felajánlására.
Az érintettekkel való egyeztetést követően elvállaltam a közvetítést a
szentmisét mondatni szándékozók és a miséző papok között.
Aki ilyen módon szeretne segíteni, részletes információkat itt talál:
http://zalalovo.plebania.hu/plebania/miseadomany
Időközben egy papi szolidaritási mozgalmat is sikerült elindítani. Ez azt
jelenti, hogy az ország különböző részein élő papok végzik el a
szentmiséket, de annak adományáról lemondanak egy rászoruló plébánia vagy
atya javára.
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum