2010. március 22., hétfő

[Evangelium] 2010-03-22

2010. március 22. - Hétfő

Abban az időben Jézus kiment az Olajfák-hegyére. Kora reggel pedig újra
megjelent a templomban. A nép köréje sereglett, ő pedig leült, és
tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért
asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá:
"Mester, ezt az asszonyt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a
törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?" Ezt azért
kérdezték, hogy próbára tegyék, és vádolhassák. Jézus lehajolt, és az
ujjával írni kezdett a földön. Ők azonban tovább faggatták. Erre
fölegyenesedett, és azt mondta nekik: "Az vesse rá az első követ, aki
közületek bűn nélkül van!" Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön.
Azok meg ennek hallatára egymás után eloldalogtak, kezdve a véneken, s
csak Jézus maradt ott a középen álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és
megszólította: "Asszony, hol vannak, akik vádoltak téged? Senki sem ítélt
el?" "Senki, Uram" - felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: "Én
sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!"
Jn 8,1-11

Elmélkedés:

A liturgia rendje szerint ma újra a házasságtörő asszonyról szóló
evangéliumot olvassuk. Az újbóli elmélkedés segíthet minket abban, hogy
megértsük az isteni irgalmasság mélységét. Az irgalmasságot, amely nem
elítélni akarja az embert, hanem megmenti, megszabadítani a bűntől. S
miként az emberek által hozott halálos ítélettől egyedül a Jézus által
gyakorolt irgalmasság menthette meg egykor az asszonyt, ugyanígy
napjainkban is egyedül Isten megbocsátása képes megmenteni minket a lelki
haláltól. Isten új úton indít el bennünket, amelyen az a szándék vezet
minket, hogy elkerüljük a bűnt, az Istentől tanult irgalmat mi magunk is
gyakoroljuk az ellenünk vétők iránt.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Jézusom, vezess engem a te utadon.
Ne engedjem el soha a te kezedet.
A Te kegyelmed éltessen engem.
A Te szereteted lakjék bennem.
A Te tisztaságod költözzék belém.
Ne a test legyen a szemem előtt, hanem a lélek.
Ne a jelen, hanem az örök élet.
Ne csak másoknak, de magamnak is szívből megbocsássak.
Mindig és mindenért, Neked hálát adni tudjak,
és ha választanom kell kettőnk között Jézusom,
mindig csak Te, és sohasem én legyek az első!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum