2009. augusztus 15., szombat

[Evangelium] 2009-08-15

2009. augusztus 15. - Szombat, Szűz Mária mennybevétele
(Nagyboldogasszony)

Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába
sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor
Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat,
és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: "Áldott
vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De hogyan
lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe
csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat!
Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"
Mária megszólalt:
"Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról,
amint atyáinknak megígérte:
Ábrahámnak és utódainak mindörökre!"
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az
otthonába.
Lk 1,39-56

Elmélkedés:

A remény asszonyára tekintve
Néhány esztendővel ezelőtt egy család kísérőjeként volt szerencsém eljutni
a világ egyik legnagyobb Mária-kegyhelyére a Franciaországi Lourdes-ba. Az
ott töltött napok során többször volt lehetőségem arra, hogy egymagam
imádkozzam végig a rózsafűzért, mégpedig nem is csak egyet, hanem
egyfolytában mind a négyet. A Rózsafüzér Királynéja bazilikában az egyes
titkokat megjelenítő oltárok előtt végighaladva először az örvendetes
titkokat, majd a világosság titkait imádkoztam, amelyeket éppen egy évvel
korábban vezetett be II. János Pál pápa. Ezután a fájdalmas olvasó
következett, majd végül a dicsőséges szentolvasó titkai, amelyek Mária
mennybevételével és mennyei megkoronázásával záródnak. Az imádság végére
érve megértettem, hogy így, az ő mennybe jutásával kerek a Szűzanya élete.
Az ő mennyei megdicsőülése csak akkor érthető meg igazán, ha egész életét
szemléljük. Ha átelmélkedjük életének eseményeit (például a rózsafüzér
imádkozásával), akkor egyáltalán nem tűnik furcsának számunkra, hogy
felvétetett a mennyországba. Mária egész élete ugyanis oly szorosan
kapcsolódott fiának, Jézusnak az életéhez, hogy lehetetlen volna, hogy ezt
a szeretetkapcsolatot a halál vagy bármi más megszakítsa.

A mai napon Jézus édesanyjának, Szűz Máriának a mennybevitelét ünnepeljük.
Az erről szóló katolikus hittétel, amelyet XII. Piusz pápa 1950. november
1-én ünnepélyesen kihirdetett, így szól: "A szeplőtelen, mindenkor szűz
Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testestől, lelkestől
felvétetett a mennyország dicsőségébe". Fontos megkülönböztetés, hogy
Mária nem a maga emberi erejével jutott el a mennybe, hanem a mindenható
Isten dicsőítette őt meg azzal, hogy felvette őt a menny dicsőségébe. A
hittétellel kapcsolatban azt is fontos még megjegyeznünk, hogy ez a
megfogalmazás: "földi életpályája befejezése után", nem kívánja eldönteni
vagy lezárni azt a kérdést, hogy vajon miként fejeződött be Jézus
édesanyjának földi élete. Az elmúlt évszázadok során mindvégig nyitott
kérdés volt, hogy Mária meghalt-e, mint minden ember, a halálba
szenderült-e, vagy csodás módon távozott emberi világunkból. A hitigazság
harmadik fontos eleme pedig arról szól, hogy a mennyei megdicsőülés mind
Mária lelkére, mind az ő testére vonatkozik.

Szűz Mária mennybevételének ünnepe az ég felé emeli tekintetünket,
mégpedig nem csak jelképesen, hanem valóságosan is. Az elmúlt napokban és
hónapokban számos dolog kényszerített minket arra, hogy a földre szegezzük
tekintetünket. Magunk előtt látjuk azokat az embertársainkat, akik az
elmúlt időszakban veszítették el állásukat és hiába próbálnak új
munkahelyet keresni. Szinte teljesen elveszítették reményüket és
elkeseredettek, mert tudják biztosítani családjuk megélhetését. És
mindannyian megdöbbenünk a napvilágra kerülő súlyos igazságtalanságokon:
miközben családok ezrei szegényednek el és egyre nehezebb számukra a
megélhetés, egyesek százmilliókkal tömik zsebüket. És igazságtalannak
tartjuk azt is, hogy a gazdasági világválságra hivatkozva a bankokban
eltűnik a kisemberek kevéske megtakarítása, miközben ugyanezek a bankok
milliárdos állami segélyeket kapnak. És igazságtalannak tartjuk azt is,
hogy az évtizedekkel korábban napjainkra ígért szebb jövő még mindig nem
érkezett el. A szólás szerint három a magyar igazság. Most már inkább azt
mondhatjuk, hogy három a magyar igazságtalanság, de inkább több is, mint
három.

Egyszóval a mindennapi gondok és küzdelmek, az igazságtalanságok
megtapasztalása arra késztet minket, hogy elkeseredetten, lehajtott fejjel
nézzük a földet. A mai Mária-ünnep azonban reményre ad okot. 2000
esztendővel ezelőtt a názáreti leánynak is lett volna oka az
elkeseredésre, de ő szilárdan hitt annak beteljesedésében, amit az Úr
mondott neki. És ez a hit reményt adott neki és erőt nyújtott számára
ahhoz, hogy Istentől kapott hivatását teljesíteni tudja.

Figyeljünk csak oda Isten üzenetére, ígéretére! Nagyszerű dolgokat tett
Isten, lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az
alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat
elküldte üres kézzel. A megdicsőült Szűzanyára, a remény asszonyának
életére tekintve szilárdan hiszem, hogy ez az isteni ígéret be fog
teljesedni a mi életünkben, ahogy beteljesedett Mária életében is. A
nehézségek ellenére is vagy talán éppen a nehézségek miatt emeljük bátran
tekintetünket az ég felé! Isten jósága fel fog karolni minket. Éltessen
bennünket ennek reménye!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó, Mária, irgalmasság Anyja, tekints mindannyiunkra, hogy Krisztus
keresztje erejét ne veszítse, hogy az ember le ne tévedjen a jó útjáról,
el ne veszítse bűntudatát, gyarapodjék reménye Istenben, aki gazdag az
irgalomban, szabadon tegye jó cselekedeteit, melyeket Ő előre elrendelt,
és így egész életével Isten dicsőségének dicsérete legyen.
II. János Pál pápa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum