Szombat elmúltával, a hét első napján pirkadatkor Mária Magdolna és a
másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. És íme, nagy földrengés támadt:
Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült.
Olyan volt a tekintete, mint a villám, a ruhája pedig fehér, mint a hó. Az
őrök reszketni kezdtek félelmükben, és szinte halálra váltak. Ekkor
megszólalt az angyal, és ezt mondta az asszonyoknak: "Ne féljetek! Tudom,
hogy a megfeszített Jézust keresitek Ő nincs itt, mert feltámadt, amint
megígérte. Jöjjetek, nézzétek meg a helyet, ahol feküdt! És siessetek,
mondjátok meg tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és
előttetek megy Galileába. Ott viszontláthatjátok őt! Íme, én megmondtam
nektek!" Erre elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy
megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre csak Jézus jött velük
szemben, és megszólította őket: "Üdv nektek!" Ők pedig odasiettek hozzá,
leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk:
"Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek
Galileába, mert ott viszontláthatnak engem."
Mt 28,1-10
Elmélkedés:
Minden megmozdul
Szent Máté evangéliumában olvashatjuk, hogy Jézus jeruzsálemi
bevonulásakor "megmozdult az egész város" (Mt 21,10). Itt valami készül,
gondolhatták egykor az emberek. A továbbiakban szintén Máté írja, hogy
abban a pillanatban, amikor Jézus a kereszten kilehelte lelkét, "a föld
megmozdult, a sziklák megrepedtek" (Mt 27,51). Nagypénteken ilyen
rendkívüli természeti jelenségek irányították a figyelmünket a Golgota
felé, amelyen Jézus keresztje állt. A virágvasárnap megmozdult városi nép
a föld megmozdulásakor megnyugszik. A nagy feltűnést keltő Jézus többé már
nem él. Jézus ellenségei megnyugodhatnak, hiszen elérték céljukat.
Húsvétvasárnap hajnalban azonban újra megmozdult a föld, s megmozdult a
Jézus sírját elzáró kő. Jézus feltámadása óta a húsvéti napokban megmozdul
a világ. Éppen tegnap olvastam, hogy ezen a héten újra megmozdult
Jeruzsálem. Annak ellenére, hogy az utóbbi időkben egyáltalán nem békés a
hangulat a Szentföldön, idén is több tízezer zarándokot várnak
Jeruzsálembe. Igen, újra megmozdul az egész város, s a zarándokok
végigjárják Jézus szenvedésének helyeit. Ellátogatnak az utolsó vacsora
termébe, végigjárják a keresztutat, s megtekintik a Jézus sírja fölé
épített templomot. Ezekben a napokban azonban nem csak Jeruzsálem mozdul
meg, hanem a világon mindenütt megmozdulnak a keresztények a városokban és
falvakban. Mi is elindultunk húsvét éjszakáján, eljöttünk a templomba,
hogy együtt ünnepeljük Krisztus feltámadását.
A feltámadás hitünk egyik legnagyobb titka. Vajon mi áll ezen titok
hátterében? Kinek köszönhető Krisztus feltámasztása a halálból? A húsvéti
szentmise kezdőimádsága pontos választ ad erre: "Feltámadtam, és veled
vagyok! Kezedet rajtam nyugtatod: Csodálatos a te tudásod, alleluja!"
Jézus mondja ezeket a szavakat a mennyei Atyának. Krisztus feltámasztása a
halálból tehát egyértelműen az Atya cselekedete. Ő ajándékozott Fiának új
életet. Még a halál, a kereszthalál sem szakíthatja el Jézust az Atyától.
A feltámadás által Jézus újból az Atyával van. A kereszten átélte az
Atyától való elszakítottságot. Ezért mondta halála órájában: "Istenem,
Istenem miért hagytál el engem?" A feltámadás pillanatában pedig átéli,
hogy újra az együtt van az Atyával.
Mi következik ebből a mi számunkra? Ha Krisztus felátámasztása az Atyának
köszönhető, akkor Őneki hatalma van arra is, hogy minket is feltámasszon
majd a halálból. És ha Krisztus számára a feltámadás az Atyával való
együttlétet jelenti, akkor a mi számunkra is azt jelenti a feltámadás,
hogy örökké együtt élhetünk Istennel.
A mai éjszakán talán semmi mást nem látunk, mint egy üres sírt. Azt
látjuk, hogy az a sírbarlang, amelybe Jézus testét elhelyezték, most üres.
Az evangéliumban arról hallottunk hogy a követ elmozdító angyal megmutatja
ezt az üres sírt. Megmutatta egykor az asszonyoknak, s megmutatja ma
nekünk. A következő napokban viszont ennél nagyobb élményben is részünk
lehet. Kicsivel később az asszonyok találkoznak a Feltámadottal, s ettől
kezdve már nem az üres sír látványa a hit alapja számukra, hanem maga a
Feltámadt Úr, akit újra élőként láthattak. Az előttünk álló húsvéti időben
mi is Jézust keressük. Nem csupán az üres sírt keressük, mert ez nem elég
számunkra. A feltámadt Üdvözítőt keressük, vele szeretnénk találkozni.
Egykor megmozdult a város, megmozdultak az emberek. Most nekem kell
megmozdulnom, nekem kell elindulnom, ha a feltámadás tanúja és hirdetője
szeretnék lenni.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Húsvéti szekvencia
A Húsvéti Bárányt keresztények dicsérve áldják!
Krisztus ártatlan Bárány:
vérének árán nyája bűneiért megengesztelte Atyját.
Benne élet és halál csodás nagy párharcra száll:
élet Ura a sírból felkél, és győztesen él.
Mária Magdolna, mondd, mit láttál utadon!
"Az élő Krisztusnak sírját feltámadt Urunk nagy diadalmát,
angyalok jelentését, Urunk halotti leplét.
Feltámadt Krisztus, reményetek: Galileába megy előttetek."
Krisztus a halálból valóban feltámadt, tudjuk.
Győztes Király, könyörülj meg rajtunk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése