Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak: "Volt
egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan
lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag kapuja
előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, amely a
gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák
jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám
kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor
nagy kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a keblén
Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt,
hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm
ezekben a lángokban. Fiam - felelte Ábrahám -, emlékezzél rá, hogy milyen
jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő
itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek
nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon,
se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. Akkor arra kérlek, atyám -
kiáltotta újra -, küldd el őt atyai házunkba, ahol még öt testvérem él.
Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek
helyére. Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra
hallgassanak. Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki,
a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának. Ő azonban így
felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor még ha a halottak
közül támad is fel valaki, annak sem hisznek."
Lk 16,19-31
Elmélkedés:
Az adakozást, a szegényeken való segítést állítja elénk a mai evangélium
példabeszéde. Két tévedésre érdemes ezzel kapcsolatban odafigyelnünk. Az
egyik tévedés szerint csak a gazdagok tudnak segíteni a szegényeken. Ez
valójában nem így van. Sőt a szegényebbek, akik maguk sem bővelkednek,
jobban átérzik a nélkülözők helyzetét, mint a gazdagabbak, akik el sem
tudják képzelni, hogy valamiben hiányt szenvednek. A másik tévedés szerint
a jótékonykodás lehetőség számunkra, hogy kifejezzük együttérzésünket a
szegényekkel. Valójában nem lehetőségről van szó, hanem kötelességről.
Emberi és keresztény kötelességről, amelyet a nagyböjt folyamán különösen
is gyakorolnunk kell.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Tegyük jóvá, amit tudatlanságunkban vétkeztünk,
nehogy váratlanul érjen minket a halál órája.
Akkor már hiába keresünk rá módot,
nem lesz már időnk bűnbánatra.
Tekints ránk, Istenünk, könyörülj rajtunk;
megbántottunk, Urunk, téged.
Segíts rajtunk, üdvözítő Istenünk,
szent neved dicsőségéért, Urunk, szabadíts meg minket.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése