Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: "Egy
gazdag ember előtt bevádolták intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát.
Erre ő magához hívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot
gazdálkodásodról, mert nem maradhatsz tovább intézőm.
Az intéző így gondolkodott magában: Mitévő legyek, ha Uram elveszi tőlem
az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit
teszek, hogy befogadjanak az emberek házukba, ha gazdám elmozdít az
intézőségből. Egyenként magához hívatta tehát urának adósait. Megkérdezte
az elsőt: Mennyivel tartozol uramnak? Azt felelte: Száz korsó olajjal.
Erre azt mondta neki: Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj
ötvenet. Aztán megkérdezett egy másikat: Te mennyivel tartozol? Száz véka
búzával - hangzott a válasz. Fogd adósleveledet - mondta neki -, és írj
nyolcvanat.
Az úr dicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai
a maguk módján okosabbak a világosság fiainál. Mondom tehát nektek:
Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok,
befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben hű, az a nagyban
is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is hűtlen. Ha tehát a
hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok az igazi értéket?
És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket?
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a
másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem
szolgálhattok Istennek és a mammonnak."
Lk 16,1-13
Elmélkedés:
Jézusnak szolgálok
Jól emlékszem rá, hogy amikor kisgyermekkoromban a zalaegerszegi Mária
Magdolna templomban ministráltam, nem volt minden ministránsnak egyforma
ruhája. Voltak új, szebb ruhák és voltak régebbiek, kevésbé szépek. A
vasárnapi 9 órai diákmisén volt a legtöbb ministráns, így aztán nem csoda,
hogy a mise előtt időnként igazi közelharc alakult ki a gyerekek között a
szebb ruhákért. A szabály mindenki számára világos volt: aki előbb
érkezik, az választ magának előbb ruhát. Én nem akartam senkivel
veszekedni egy ruha miatt, de mivel szerettem mindig a biztosra menni,
ezért hétről hétre egyre korábban indultam el. Pár hét múlva azt vettük
észre az öcsémmel, hogy már a 8 órakor kezdődő misén is ministrálunk, mert
így tudtuk a legkönnyebben biztosítani magunknak a legszebb ruhát. Sok
évvel ezelőtt valahogy így kezdődött az oltárszolgálatom. Megszerettem a
ministrálást, s egy idő után már nem is a szép ruha volt a fontos
számomra, hanem az oltár körüli szolgálat a szentmisén. Ha nem szerettem
volna ministrálni, talán soha nem lett volna belőlem pap.
Azért idéztem fel a papi szolgálathoz vezető gyermekkori ministráns
élményemet, mert a mai evangéliumban Jézus is a szolgálatról beszél. Szó
van még az ügyeskedő intézőről is, aki ravasz módon szerez magának
barátokat, de talán érdemesebb nekünk Jézusnak arról a kijelentéséről
elmélkednünk, amelyet a példabeszéd tanulságaként és lezárásaként mond:
"Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Nem szolgálhattok Istennek és a
pénznek" (Lk 16,13).
A bibliát figyelmesen olvasva észrevesszük, hogy a szolgálatnak két,
egymástól egészen különböző jelentése van. Egyrészt találálkozunk a szabad
szívvel végzett istenszolgálattal, másrészt a kényszerből, embereknek
végzett rabszolgamunkával. Az istenszolgálat felemeli, a rabszolgaság
megalázza az embert. Az ószövetségi időben jól ismert volt a
Tízparancsolat, amelynek első törvénye így szól: "Uradat, Istenedet imádd
és csak neki szolgálj!" (Mtörv 6,13). Az istenszolgálat mindenekelőtt a
templomi szolgálatot jelentette az istentiszteleti cselekmények
alkalmával, amely a papok feladata volt. Az istenszolgálat azonban nem
korlátozódott a szent helyekre és a papok személyére, hanem kiterjedt a
vallásos emberek egész életére. Azáltal, hogy valaki engedelmeskedett
Isten parancsainak, az élete istenszolgálattá vált. A szeretetből fakadó
istenszolgálatnak útjába állhat a pénz, amely megosztja az ember szívét és
Isten szeretetétől és szolgálatától könnyen odafordíthat bárkit az evilági
javak imádatához. Erre a veszélyre figyelmeztet az Úr Jézus, aki a
következőt mondja: "Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Nem szolgálhattok
Istennek és a pénznek" (Lk 16,13). Aki követni akarja az Atya szolgáját,
Jézust, annak le kell mondania a gazdagságról, a pénzről és a tulajdonról.
Ezen a ponton érdemes odafigyelnünk a szolgáló Jézusra. Egymással versengő
tanítványai számára a rá váró szenvedések harmadszori megjövendölése után
világossá teszi, hogy "nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy
ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért" (Mk 10,45). Az
apostoloknak és a tanítványoknak követniük kell Mesterüket a szolgálatban
is. Jézus szolgálatának legmeghatóbb jele, amikor az utolsó vacsorán, a
rabszolgák feladatát végezvén, megmossa apostolainak lábát. Cselekedetét
befejezvén lelkükre köti, hogy ha ő vállalja a szolga szerepét, akkor
nekik is ezt kell tenniük. Ez a kérése azonban túlmutat azon az embereknek
végezett szeretetszolgálaton, amelyet a lábmosás jelképez. Az Úr ugyanis
vállalja a próféták által előre megjövendölt "szenvedő szolga" szerepét,
amikor megváltásunk szolgájaként végigjárja a szenvedés útját és
üdvösségünk szolgájaként meghal a kereszten. Íme ez az Atya akarata előtti
tökéletes meghajlás, ez a tökéletes engedelmesség és istenszolgálat.
Ha hűségesen végezzünk szolgálatukat és minden, segítségre szoruló
embertársunkban Jézusnak szolgálunk, akkor az lesz majd a jutalmunk, hogy
Jézus nem nevez többé szolgának minket, hanem barátainak hív minket (Jn
15,15). Hűséges istenszolgálatunkkal érdemeljük ki, hogy Jézus barátai
legyünk. Legyen ebben segítségünkre életpédájával Szűz Mária, az Úr
szolgálóleánya!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Uram, adj kegyelmet nekünk, hogy csak azt szeressük, ami neked tetszik, és
minden gondolatunk és akaratunk tökéletesen egy legyen a tiéddel!
Milyen jó Istennek szolgálni! Milyen gazdagon jutalmazza már e földön
azokat, akik szeretik őt!
Add meg, fölséges Teremtőm, hogy szent kegyelmed segítségével minden
erőmmel neked szolgáljak, dicsőségeden dolgozzam, hiszen ez életemnek
legfőbb kötelessége!
De la Salle Szent János
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése