2007. augusztus 6., hétfő

[Evangelium] 2007-08-06

2007. augusztus 6. - Hétfő, Urunk színeváltozása

Abban az időben: Jézus kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment
velük a hegyre imádkozni. Míg imádkozott, arca teljesen átváltozott,
ruhája pedig hófehéren ragyogott. S íme, két férfi beszélgetett vele:
Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és haláláról beszélgettek,
amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie.
Pétert és társait elnyomta az álom. Amikor fölébredtek, látták dicsőségét
és a mellette álló két férfit. Azok már épp menni készültek. Péter akkor
így szólt Jézushoz: "Mester, jó nekünk itt lennünk! Hadd csináljunk három
sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet." Nem tudta ugyanis,
hogy mit mondjon. Közben felhő támadt, és beborította őket. A felhőben
félelem szállta meg őket. A felhőből szózat hallatszott: "Ez az én
választott Fiam, őt hallgassátok." Miközben a szózat hangzott, Jézus ismét
egyedül volt. Ők pedig hallgattak, és senkinek sem árultak el semmit
abból, amit láttak.
Lk 9,28b-36

Elmélkedés:

Az egyház igehirdetési hagyományainak megfelelően mi is párhuzamba
állíthatjuk a színeváltozás eseményét a Getszemáni-kertben történtekkel.
Jézus most a Tábor-hegyre, a másik esetben az Olajfák hegyére ment fel.
Mindkét alkalommal magával viszi három kiválasztott apostolát, s
mindkétszer imádkozott. E hasonlóságok miatt nyugodtan mondhatjuk, hogy a
színeváltozás előrevetíti Jézus szenvedését, amely a Getszemáni-kertben
történt vérrel verítékezésével vette kezdetét.
A színeváltozás ugyanakkor előrevetíti Jézus feltámadását is. Most is
megdicsőült, átváltozott alakban mutatta meg magát az apostoloknak, és a
feltámadáskor is a megdicsőült testben megjelenő Jézussal találkozhatnak a
feltámadás tanúi. E párhuzamot erősíti, hogy Máté és Lukács evangélista
írása szerint az apostoloknak a feltámadás napjáig nem volt szabad
beszélniük a színeváltozásról.
A szenvedésekben való részesedés áltál részesedhetünk az örök dicsőségben.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, nem azért hívsz követésedre, mintha szükséged volna szolgálatunkra,
hanem egyedül azért, hogy üdvösségünkről gondoskodj. A te követésed, Uram,
azt jelenti, hogy részesedünk az üdvösségben, fényed követése pedig, hogy
felfogjuk világosságodat.
Szolgálatunk nem ad neked semmit, mert neked nincs szükséged az ember
szolgálatára; mégis, azoknak, akik téged szolgálnak és követnek, életet,
romolhatatlanságot és örök életet adsz.
Amint neked, Uram, nincs szükséged semmire, nekünk annyira szükségünk van
a veled való közösségre. A mi dicsőségünk nem más, mint hogy hűségesen és
szilárdan kitartsunk szolgálatodban.
Szent Iréneusz

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum