Abban az időben valaki odalépett Jézushoz a tömegből és megszólította:
"Mester, mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget." De ő
elutasította: "Ember, ki hatalmazott fel rá, hogy bírótok legyek és
elosszam örökségeteket?" Majd a néphez fordult: "Vigyázzatok és
óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől
függ az ember élete."
Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek bőséges termést hozott
a földje. Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a
termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat
építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd
elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég!
Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! - Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen,
még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? -
Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának ahelyett, hogy az Istenben
gazdagodnék.
Lk 12,13-21
Elmélkedés:
Lelki kincseink
Aranyszájú Szent János egyik mondása szerint az ember által gyűjtögetett
anyagi javakat háromféle veszély fenyegeti itt a földön: vagy önmaguktól
elavulnak, vagy tulajdonosaik pazarlása emészti fel őket, vagy idegenek
csalárd módon elrabolják őket. Úgy tűnik, hogy ezt a több évszázados
bölcsességet sokan nem ismerik manapság. Azokra gondolok, akik az anyagi
javak megszerzését és az anyagiakban való bővelkedést tartják legfőbb
életcéljuknak, miközben mit sem törődnek a szegények megsegítésével.
Az említett háromféle veszély számos formában van jelen ma is. Főként a
fiatalok körében divat, hogy mindig a legújabb mobiltelefont, a
legmodernebb számítógépet és más, hasonló eszközöket akarják birtokolni.
Mivel a gyártó cégek mindig újabb és újabb termékeket dobnak piacra a
haszon érdekében, sok használati eszköz néhány éven belül elavultnak
számít. Valójában persze lehetne még őket használni, de ha van újabb,
akkor mindenki inkább azt akarja megvásárolni. A második veszéllyel, a
pazarlással is nap, mint nap találkozhatunk. Miközben sokan nélkülöznek,
egyesek két kézzel szórják a pénzt a szórakozásra és a fölösleges
dolgokra, ami éppen megtetszik nekik. De a harmadik veszélyre és bőven van
példa, hiszen sokan úgy veszítik el vagyonukat, hogy mások becsapják őket,
kicsalják pénzüket vagy erőszakkal elveszik tőlük. Az anyagi javakat tehát
könnyű elveszíteni, vagy ha valaki szüntelenül csak azok biztonságos
őrzésével és kamatoztatásával törődik, akkor közben elfelejt emberként
élni, s nem találja meg a boldogságot a vagyonában.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a gazdag ember nem becsüli meg
tulajdonát. Az egyik iskolában egy jómódú családból származó fiú büszkén
dicsekedett azzal társainak, hogy édesapjától 32.000 forintos új
sportcipőt kapott ajándékba. Amikor aztán néhány nap alatt teljesen
szétrúgta a cipőt, hittant tanító plébánosa szelíden csak ezt mondta neki:
"Az árát tudtad a cipőnek, de az értékét nem ismered. És hiába kapsz új,
esetleg még drágább cipőt, azt sem fogod megbecsülni, mert annak sem az
értékét, hanem csak az árát fogod ismerni". A szegény ember a kisebb
dolgoknak is jobban tud örülni, mint a gazdag, mert ismeri értéküket és
fáradságos munkával megdolgozott értük.
A földi gazdagsággal szemben a lelki kincsekkel egészen másként állunk.
Nem véletlen tehát, hogy az anyagi javak gyűjtése helyett Jézus az
Istenben való gazdagodást és a lelkiekben való bővelkedést ajánlja,
ahogyan erről a mai evangéliumban szó van. A jóság, a szelídség, a
türelem, a megbocsátás, a békességre való törekvés, a szeretet gyakorlása,
az alázatosság, az odafigyelés, az együttérzés és más lelki javak
mind-mind olyan kincsek, amelyek sosem mennek ki a divatból, nem
számítanak idejétmúltnak és elavultnak, akkor sem fogyunk ki belőlük, ha
"pazarlóan" sugározzuk őket mások felé, és senki sem képes elrabolni
tőlünk.
Az Istenben való gazdagodás egyik módja pedig éppen az lehet, hogy akinek
módja van rá, adakozik vagyonából, azaz segíti a rászorulókat. Nem csupán
könyöradományról van itt szó, hanem az igazi nagylelkűség lehetőségéről. A
vagyon és a kapott ajándék megtölti a kezedet és a zsebedet. Amit viszont
másoknak adsz, a szívedet tölti meg örömmel és boldogsággal.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Uram, nincs üdvösségem, csak tebenned;
ha te nem leszel nyugalmam,
nem gyógyul meg gyöngeségem.
Istenem, légy védelmezom,
biztos menedék, hogy megszabaduljak!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése