2020. február 15. – Szombat
Evangélium
Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt mit enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen közülük messziről jöttek." Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?" Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?" Azt felelték: „Hét." Akkor meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is osztották a nép között. Volt néhány kisebb haluk is. Azokat is megáldotta és meghagyta, hogy osszák szét. Ettek, és jól is laktak. Aztán felszedték a maradékot: hét kosár telt meg vele. Mintegy négyezren voltak. Azután elbocsátotta őket. Maga pedig tanítványaival hajóba szállt, és Dalmanuta környékére ment.
Mk 8,1-10
Elmélkedés
Jézus egyetlen csodát sem tett a maga dicsőségére. Csodáival a mennyei Atya dicsőségét és az emberek javát szolgálta. Mindig készen állt arra, hogy jót tegyen az emberekkel, közvetítse az Atya jóságát az emberek felé. Az Úr csodája, amit a mai evangéliumban olvasunk, egyrészt visszafelé mutat az időben, másrészt előre.
Jézus cselekedete, a kenyerek megszaporítása, a jelenlévők eszébe juttatja azt a régmúlt időkben történt csodát, amikor az Egyiptomból való kivonulást követően Isten a pusztában manna-kenyérrel táplálta a választott népet. Az emberek jól ismerték azokat a prófétai jövendöléseket is, amelyek azt hirdették, hogy az eljövendő Messiás megismétli majd a manna-csodát. Ebben az értelemben Jézus jelet mutat a népnek, olyan jelet, amely azt igazolja számukra, hogy ő a Messiás, a Megváltó.
Másrészt ez a csoda előrevetíti az utolsó vacsora eseményét, amikor a kenyérben saját testét adja Jézus a jelenlévő apostoloknak. Továbbá előre jelzi az utolsó vacsora csodájának megismétlődését, jelenvalóvá tételét, azaz a mi szentmisénket, amelyben minden alkalommal Jézus ad nekünk táplálékot, mégpedig önmagát adja az átváltoztatott kenyérben. Minden szentmisében csoda történik, Jézus csodájának lehetünk szemlélői. Minden szentmisében csoda történik, a szentáldozásban az Úr költözik a szívünkbe.
© Horváth István Sándor
Imádság
Istenem! Te vagy, aki megalkottál, aki ismersz. Tőled kaptam az életemet, képességeimet, testvéreket magam mellé és naponta a számtalan kegyelmet. A kevesebbet vagy a talentumot azért adtad, hogy akaratodat teljesítsem. Tudom, hogy minden embert üdvözíteni akarsz. Vonj be engem is tervedbe, hogy minél több embernek el tudjalak vinni. Ígérem, mások elől nem rejtem el azokat a dolgokat, amelyek az életemben jóságodat és szeretetedet hirdetik, hanem engedem, hogy szereteted általuk terjedjen a világban.
Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu
Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200215.mp3
Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas
Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése