2018. április 18., szerda

[Napi e-vangelium] 2018-04-18

2018. április 18. - Szerda

Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: "Én vagyok az élet
kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem
szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek.
Minden, amit az Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem
utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát
cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig
küldött, annak az az akarata, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit
nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy
mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, és én
feltámasztom az utolsó napon."
Jn 6,35-40
Elmélkedés:
Jézus tanításának helyszíne Kafarnaum, beszéde a kenyérszaporítás után
hangzik el az általa adott élő kenyérről. A hallgatóság az ószövetségi
idők mannájára, az Isten által adott kenyérre gondolt, ami a pusztai
vándorlás során táplálékot jelentett a népnek. A zsidók számára ez a
csoda meghatározó esemény volt, ezért gondolataikban keresték a
kapcsolatot azzal a kenyérrel, amit Jézustól kaptak az előző napon, a
kenyerek megszaporításakor.
Mi már másként értjük az Úr szavait, hiszen a kenyérről mondott
beszédének minden kijelentését már az Oltáriszentségre vonatkoztatjuk.
Jézus a következőket mondja: "aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki
bennem hisz, nem szomjazik soha" (Jn 6,35). E helyen már nem a földi
táplálékra gondol, hanem a lelkire, és mi is az élő kenyérre gondolunk,
az Eucharisztiára, Krisztus szent testére.
Jézushoz menni azt jelenti, hogy hittel elfogadom őt, egyesülök vele.
Ez a lelki kapcsolat, a vele való egyesülés a szentáldozásban jön
létre. Az Oltáriszentségben Krisztus testének vétele mindig arra a
szeretetre emlékeztet minket, amit az Úr vállalt értünk. Krisztus
szüntelenül találkozni akar velünk, hozzánk jön, s azt kéri, hogy mi
hozzá menjünk. A szentmisében önmagát, testét és vérét adja nekünk az
átváltoztatott kenyérben és borban, amikor pedig magamhoz veszem őt,
akkor önmagamat adom át neki teljesen.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Sokszor nem szavakkal válaszolsz kérdéseinkre,
hanem csendesen átölelsz bennünket, amikor hozzád fordulunk. Életünk
során mindig érezhetjük jelenlétedet és segítségedet. Add, hogy a
bajban és a veszélyben soha ne essünk kétségbe, hanem mindig hozzád
forduljunk! Add, hogy ne féljünk, ha veszélyben van az életünk, csak
higgyünk az örök életben! Mert örök életünk és üdvösségünk nem lehet
veszélyben, ha veled élünk és veled halunk meg. Segíts minket, hogy az
evangéliumhoz méltóan éljünk!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180418.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum