[Napi e-vangelium] 2018-03-14

2018. március 14. - Szerda

Egy alkalommal Jézus ezt mondta a zsidóknak: "Az én Atyám szüntelenül
munkálkodik, ugyanúgy munkálkodom én is." E szavak hallatára a zsidók
még inkább az életére törtek, mert nemcsak a szombati nyugalmat szegte
meg, hanem Istent Atyjának mondta, és így egyenlővé tette magát
Istennel. Jézus azonban tovább hirdette: "Bizony, bizony, mondom
nektek: a Fiú semmit sem tehet önmagától. Csak azt teheti, amit az
Atyánál lát. Amit ugyanis az Atya cselekszik, azt cselekszi a Fiú is.
Az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit cselekszik. Sőt
még nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok rajta.
Amint ugyanis az Atya halottakat támaszt föl és kelt életre, úgy a Fiú
is életre kelti azokat, akiket akar. Az Atya nem ítél meg senkit sem,
hanem az ítéletet egészen a Fiúra bízta, hogy mindenki úgy tisztelje a
Fiút, ahogyan az Atyát tiszteli. Aki a Fiút nem tiszteli, az nem
tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút küldte. Bizony, bizony, mondom
nektek: aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem
küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már
átment a halálból az életre. Bizony, bizony, mondom nektek: eljön az
óra - sőt már itt is van -, amikor a halottak meghallják az Isten
Fiának szavát. Meghallják, és életre támadnak. Amint ugyanis az Atyának
élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában.
A Fiúnak hatalmat adott arra is, hogy ítéletet tartson, mert ő az
Emberfia. Ne csodálkozzatok ezen! Eljön az óra, amikor a halottak
meghallják az Isten Fiának szavát, és előjönnek sírjukból. Akik jót
cselekedtek, feltámadnak az életre; akik rosszat tettek, feltámadnak a
kárhozatra. Én önmagamtól semmit sem tehetek. Amint (Atyámtól) hallom,
úgy ítélek; és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát
keresem, hanem annak akaratát, aki küldött engem."
Jn 5,17-30
Elmélkedés:
Jézus a mennyei Atyáról és kettőjük kapcsolatáról tart egy hosszas
beszédet a népnek. Ez a beszéd tulajdonképpen egy magyarázat arra, hogy
miért tesz Jézus szombati napon csodát, miért nem törődik a nyugalomra
vonatkozó emberi előírásokkal. Ő ugyanis nem az emberi törvényeknek
akar megfelelni, hanem Isten irgalmasságának jeleit akarja megmutatni.
Cselekvésében nem korlátozhatják az emberek által hozott szabályok,
mert őt egyedül az Atya akarata irányítja tetteiben.
Az Atya és a Fiú egysége a közös cselekvésükben nyilvánul meg. A
Jézusba vetett hitnek ez az egyik jellemzője: A Fiú nem tesz semmit
önmagától, cselekvésében nem határolódik el a másik két isteni
személytől, az Atyától és a Szentlélektől, hanem mindig velük egységben
munkálkodik. A Fiú ismeri az Atyát és ismeri az ő szándékait is. A Fiú
látja az Atyát, látja, amit tesz és ő is ugyanezt teszi. Kettejük
kapcsolatának, egységének alapja a szeretet. Az Atya mindent megmutat,
feltár a Fiúnak, mert a Fiú mindenben keresi az ő akaratát és
engedelmeskedik neki. Ebben az értelemben a megváltás nem Jézus egyéni
kezdeményezése, hanem az Atya üdvözítő tervében foglaltaknak a
megvalósítása. Jézusról, a Fiúistenről hisszük, hogy ő az Atya
küldötte, aki a szenvedés és a halál vállalásával valósította meg Isten
megváltó tervét.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Isten, ki hatalmas vagy, s kinek szolgája lettem, kérlek téged, és
mindig is állhatatosan kérni foglak, hogy kiérdemelhesselek téged. Nem
valamiféle földi jókra akarok szert tenni; azt kérem, amit érdemes
kérnem: tenmagadat egyedül!
Kölni Szent Brúnó


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180314.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/