2017. június 25., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2017-06-25

2017. június 25. - Évközi 12. vasárnap

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek az
emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok,
amely ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok
el világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön!
És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják
megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba
taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a
földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül? Nektek pedig minden szál
hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a
verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom
őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az
emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
Mt 10,26-33
Elmélkedés:
A gondviselés rejtett pillanatai
Évekkel ezelőtt egy thaiföldi telekommunikációs cég érdekes
reklámfilmet készített. A rövidfilm története szerint egy patikus
lopáson ért egy kisfiút, aki a lopott gyógyszert beteg édesanyjának
szánta. Egy közelben lévő utcai ételárus észrevette a kisfiúval kiabáló
gyógyszerészt, hamar átlátta a helyzetet, kifizette a gyógyszereket,
sőt, szólt a kislányának, aki egykorú lehetett a fiúval, hogy hozzon
ételt és azt is a fiúnak adta. A férfinak nem ez volt az egyetlen
jócselekedete, később is mindig adott ételt a koldusoknak,
szegényeknek. Harminc évvel később, amikor már volt egy kis üzlete,
ahol a lányával dolgozott, munka közben összeesett és kórházba került.
A kezelés rendkívül költséges volt, ezért az ételárus lánya már azon
gondolkodott, hogy kénytelen lesz eladni a sok év munkájával
megszerzett üzletet. Amikor a lány másnap a kórházba ment, hogy
meglátogassa apját, a betegágyon egy levelet talált, amelyben az állt,
hogy a számlát 30 évvel korábban már kifizették néhány doboz orvosság
árával. A gyógyszert lopó kisfiúból időközben orvos lett, ő kezelte az
ételárust, akiben megismerte egykori segítőjét, jótevőjét.
Nem tudni, hogy a történetet csak a reklámfilm kedvéért találták-e ki
vagy esetleg van-e valóságalapja. Mindenesetre el tudom képzelni, hogy
a világban történnek hasonló esetek, amikor valakinek évekkel később
van lehetősége viszonozni egy jócselekedetet. És el tudom képzelni,
hogy a világban nap mint nap történnek olyan esetek, amikor valaki
olyan személytől kap segítséget egy kényszerű helyzetben, akinek ő
segített korábban. Ő talán már nem is emlékszik pontosan, de az illető
megismeri őt és nem marad hálátlan. El tudom képzelni ezeket az
eseteket, mert mögötte az isteni gondviselés rejtett működését vélem
felfedezni.
A mai evangéliumban Jézus a gondviselésről ad tanítást. Ezt mondja:
"Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se
közülük Atyátok tudta nélkül? Nektek pedig minden szál hajatokat számon
tartják!" A gondviselést ne úgy képzeljük el, hogy Isten közvetlenül
belenyúl valakinek az életébe. Mert a gondviselés nem a látványra, nem
a népszerűségre törekszik, hanem titokban, csendesen, rejtetten
működik. Az olyan történéseket, segítségeket nevezzük
gondviselésszerűnek, amelyek esetében a segítség egészen váratlanul,
sokszor teljesen ismeretlen személytől érkezik. Isten küld valakit, aki
egy megoldhatatlannak tűnő helyzetben feltűnik, jót tesz, aztán
ugyanúgy el is tűnik. A segítségben vagy adományban részesülők sokszor
nem is találkoznak jótevőjükkel, titokban marad előttük az illető
személye. Az adakozó pedig talán nem is tudja, hogy adománya éppen a
legjobb helyre került, mert nem ismeri azoknak az életkörülményeit,
élethelyzetét, akikkel jót tett. Az isteni gondviselésnek ilyen a
természete.
Engedjük, hogy eszközök legyünk Isten kezében! Engedjük, hogy az isteni
gondviselés általunk is tudjon jót tenni a rászorulókkal! Vegyük észre
mindazt a jót, amit az isteni gondviselésnek köszönhetünk és legyünk
érte hálásak!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és
vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled
tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként
ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem
akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek
tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint
éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert
hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és
az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170625.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum