Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai,
elhatározta, hogy tanítványaival Jeruzsálembe megy. Történt pedig, hogy
útközben valaki így szólt hozzá: „Követlek, bárhová mégy." Jézus így
válaszolt: „A rókának van odúja, az ég madarainak fészke, de az
Emberfiának nincs hová fejét lehajtania."
Egy másikat Jézus szólított fel: „Kövess engem!" Az így válaszolt: „Uram,
engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat." „Hagyd a holtakra,
hadd temessék el halottaikat – mondta neki –, te pedig menj, és hirdesd az
Isten országát."
Egy harmadik ezt mondta neki: „Uram, követlek téged, de engedd meg, hogy
előbb elbúcsúzzam a családomtól." Jézus így válaszolt: „Aki kezét az eke
szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára."
Lk 9,57-62
Elmélkedés:
A hivatás lényegére mutat rá az a jézusi kijelentés, amelyet a mai
evangéliumban olvasunk: „Aki kezét az eke szarvára tette, és mégis
hátratekint, nem alkalmas az Isten országára." Bár előszeretettel
alkalmazza az igehirdetés ezt a mondást kifejezetten a papi hivatásra,
mégis helyesebb, ha emberi hivatásunk lényegi mozzanatát látjuk meg benne.
Bármilyen tevékenységet kezdünk is el, annak végzése során a feladatra
kell összpontosítanunk és nem engedhetjük, hogy figyelmünk szétszóródjon,
más dolgokra terelődjön. A munka eredményéhez és hatékonyságához egyaránt
szükséges ez. A bibliai időkben a szántást nem gépekkel végezték, hanem
állatok segítségével. Az embernek az volt a feladata, hogy irányítsa az
állatot, amely az ekét húzta. Ha nem erre figyelt, hanem hátrafelé, más
irányba nézegetett, akkor az állatok mentek a maguk feje után.
Minden ember hivatása, hogy törekedjen az életszentségre és az üdvösség
elnyerésére. Mindegy, hogy valaki kétkezi munkás vagy értelmiségi, fizikai
vagy szellemi dolgozó, a keresztény emberben megvan ez a törekvés.
Életcélunk, hogy Isten kedves gyermekei legyünk, az ő parancsai szerint
éljünk, s mindennek jutalmaként részünk legyen az örök életben. Ezt a célt
sosem szabad szemünk elől tévesztenünk.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Tisztán látjuk, hogy korunkban milyen nagy szükség
van evangéliumod jó magjára, amely termést hozhat az emberi szívekben.
Támogass és lelkesíts bennünket, hogy ne féljünk tanúságot tenni a te
tanításodról és a te személyedről, hiszen benned mindenki felismerheti az
igazságot. Segítsd munkánkat és szolgálatunkat, hiszen minden növekedés
egyedül neked köszönhető!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160928.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése