2016. szeptember 25., vasárnap

[Evangelium] 2016-09-25

2016. szeptember 25. – Évközi 26. vasárnap, a Szentírás vasárnapja

Abban az időben: Jézus a következő példabeszédet mondta:
„Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap
dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja
előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, ami a
gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák
jöttek, és nyalogatták a sebeit.
Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is
meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett,
meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt. Felkiáltott: Atyám,
Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva
hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban.
Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt
életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt
vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek
nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon,
se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki.
Akkor arra kérlek, atyám – kiáltotta újra –, küldd el őt atyai házunkba,
ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide
jussanak a gyötrelmek helyére.
Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak.
Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki a halottak
közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának.
Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a
halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek."
Lk 16,19-31

Elmélkedés:

Üdvösségre vezető szó
A Szentírásban számos olyan csodálatos történet és lélekemelő gondolat
van, amelyek Isten szeretetéről, a gondviselésről és az ő irgalmáról
szólnak. Különösen is igaz ez az evangéliumokra, Jézus életére és
tanítására, akinek személyében és személyén keresztül megismerhetjük azt
az Istent, aki mindenkor szeretettel fordul felénk. Nagyon hasznos, ha
rendszeresen olvassuk ezeket a történeteket, mert vigasztalást és reményt
nyújtanak számunkra. Ha mindezek mellett olyan szándékkal olvassuk a
Szentírást, hogy abban felfedezzük az üdvösségre vezető igazságot, akkor
nem állhatunk meg a részleteknél, hanem úgy kell tekintenünk a szent
szövegek egészére, hogy azok valóban Isten üzenetét, útmutatását
közvetítik számunkra. Mert éppen ez a kinyilatkoztatás szándéka. Isten
azért tárja fel előttünk önmagát és közli velünk üzenetét, hogy
vágyakozzunk az ő megismerésére és a vele való életre, és törekedjünk az
üdvösségre. Keresztény emberként szilárdan hisszük, hogy a Szentírás
üzenete nem csupán egyes kiválasztott személyeknek vagy népnek szól, hanem
minden embernek. A Szentírásban Isten szavát, mint az emberek üdvössége
érdekében kimondott teljes és végső szavát olvashatjuk. Teljesnek
mondhatjuk ezt az üdvözítő isteni szót, mert ennek ismerete elég ahhoz,
hogy az örök életre, az üdvösségre jussunk. Itt természetesen nem csupán
elméleti ismeretről van szó, hanem a megismert igazság szerinti életről
is. És végsőnek is nevezhetjük ezt az üdvösségre vezető tanítást, mert
Isten már nem változtatja meg tervét és nem szegi meg ígéretét. Fiának,
Jézus Krisztusnak kereszthalálával örökre kiengesztelődött az
emberiséggel, elfogadta azt az áldozatot, amelyet Jézus a mi
üdvösségünkért hozott.
Szent Pál apostol a következőket írja a rómaiakhoz címzett levelében:
„Milyen nagy Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége!
Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei, és kifürkészhetetlenek az ő
útjai!" (Róm 11,33). Isten titkai, rejtett szándékai nem értelmetlenséget
jelentenek, hanem egy magasabb rendű igazságot, mégpedig azt, hogy ő
mindent megtesz az emberek megváltása és üdvözítése érdekében. Az ember a
maga önzésében és kicsinységében nehezen érti meg ezeket a szándékokat, de
az Úr szenvedése és halála egyértelműen jelzik számára, hogy Isten nem
ismer korlátokat és határokat a szeretetben.
Ma, a Szentírás vasárnapján Jézusnak azt a példabeszédét olvassuk az
evangéliumban, amelyik a gazdag emberről és a szegény Lázárról szól.
Halála után Lázár az üdvösségre, a jócselekedeteket elmulasztó és csak
önmagának élő gazdag pedig a kárhozatra jutott. A példabeszéd
figyelemreméltó része Ábrahám és az elkárhozott gazdag párbeszéde. Ábrahám
emlékeztet arra, hogy Isten a mózesi törvények és a próféták szava által
pontosan megmutatta az embereknek az üdvösség útját, de a gazdag ezt nem
ismerte fel.
A mai evangélium üzenete ez: van Szentírásod, amelyben Isten feltárja
előtted az üdvösség útját. Hallgass a Szentíráson keresztül megszólaló
Istenre! Kövesd azt az utat, amelyet Isten mutat neked, és akkor
eljuthatsz az örök életre!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk! Azzal a szándékkal olvassuk a Szentírást, hogy rád, a
te szavadra, üzenetedre figyeljünk és téged hallgassunk. Segíts, hogy
észrevegyük azt is, hogy te meghallgatsz minket és éppen a Szentírás
üzenete által válaszolsz emberi kérdéseinkre. Szomjazunk igazságodra,
készséges szívvel hallgatunk téged, aki utat mutatsz számunkra. Tanulékony
lélekkel figyelünk rád és kifejezzük készségünket, hogy tanításod szerint
akarunk élni. Alakítsd át életünket a te éltető és üdvösségre vezető
igazságoddal!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160925.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum