2016. április 26., kedd

[Evangelium] 2016-04-26

2016. április 26. – Kedd

Az utolsó vacsorán mondott beszédében Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom, ahogy a
világ adja nektek. Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne csüggedjen! Hiszen
hallottátok, hogy azt mondtam: Elmegyek, de visszajövök hozzátok. Ha
szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya
nagyobb nálam. Előre megmondtam nektek, mielőtt megtörténnék, hogy ha majd
bekövetkezik, higgyetek. Már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ
fejedelme. Rajtam ugyan nincs hatalma; hogy azonban megtudja a világ, hogy
szeretem az Atyát: úgy cselekszem, amint az Atya meghagyta nekem."
Jn 14,27-31a

Elmélkedés:

Jézus a tanítványok megnyugtatásával kezdte búcsúbeszédét és ezzel is
fejezi be. Távozása az Atyához való visszatérést jelenti, mert illő, hogy
küldetése befejeztével visszatérjen ahhoz, aki elküldte őt. Mai
elmélkedésünkben a szövegrész két kijelentését érdemes megvilágítanunk.
Jézus a következőket mondja: „az Atya nagyobb nálam." Félreértésre, sőt, a
Fiúistennel kapcsolatos tévedésre adhat okot ez a kijelentés. A IV.
században az ariánusok eretnek mozgalma éppen erre a mondatra hivatkozva
állította azt, hogy Jézus, azaz a Fiú nem lehet egylényegű az Atyával,
hiszen ő is csak teremtmény. Ebben az időben azonban még nem tisztázták,
hogy a Fiúisten valóságos ember és valóságos Isten, akinek személyében az
emberi és az isteni természet elválaszthatatlan egységben van. Jézus
szavainak helyes értelme tehát a következő: mint valóságos Isten
egylényegű az Atyával, azaz egyenrangú vele, egységben vannak. Embersége
szerint viszont nagyobb nála az Atya, mert Isten nagyobb minden embernél.
Jézusnak ez a kijelentése az ő emberi alázatát, engedelmességét mutatja
meg. Isteni tudásával és akaratával mindent tud és mindenbe beleegyezik,
amit az Atya kíván tőle, és emberi akaratával is elfogad mindent, amit a
megváltás érdekében az Atya kér tőle. Így ad nekünk példát arra, hogy
miként engedelmeskedjünk Istennek.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézus értünk könyörgött, értünk halt meg. Ránk bízta igéit, üdvözítő
igazságait. Kiválasztott bennünket a világból, hogy tanítványaiként
szolgálhassuk a világot. Az oltárról vett végtelen ajándék a miénk és
mindenkié, így vegyük.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160426.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum