2016. április 16., szombat

[Evangelium] 2016-04-16

2016. április 16. – Szombat

Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt,
tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták: „Kemény
beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?" Jézus tudta, hogy tanítványai
méltatlankodtak miatta, azért így szól hozzájuk: „Ez megbotránkoztat
titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol
azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A
szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek, akik
nem hisznek." Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek
benne, és hogy ki fogja őt elárulni. Aztán így folytatta: „Ezért mondtam
nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki."
Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak
vele. Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?" Simon
Péter ezt válaszolta neki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad
vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje."
Jn 6,60-69

Elmélkedés:

Jézus beszédének fogadtatását írja le a mai evangélium. A beszédben azt az
igényt támasztotta hallgatóival szemben, hogy ismerjék el a mennyei
Atyától való származását, fogadják el, hogy egyedül ő az örök élet
közvetítője és higgyenek abban, hogy az általa adott élő kenyérben
valóságosan jelen van. Egyesek számára mindez túl sok újdonságot
tartalmazott, és itt most nem azokról a vallási vezetőkről van szó, akik
sok esetben vitába szálltak Jézussal, hanem az ő tanítványairól. A
tanítványoknak e kételkedő, bizonytalankodó, értetlenkedő csoportjától
elkülönül a tizenkét apostol, akik már ekkor kitartanak Mesterük mellett,
pedig bizonyára ők sem értették meg teljesen a beszédet. Ők továbbra is
Jézus mellett maradnak, bár látják, hogy egyesek ettől kezdve már nem
követik őt.
Jézust nem rendíti meg a kételkedők távozása, de megerősítést, hitvallást
kér legközvetlenebb tanítványaitól, apostolaitól. Péter a maga és társai
nevében jelenti ki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak."
E hitvallás egyrészt azt jelenti, hogy Jézus az örök életre vezető igazság
birtokosa, másrészt annak elismerése, hogy valóban ő az örök élet
tápláléka.
A Krisztusban való hit a mi legnagyobb kincsünk. Ha vezetésével eljutunk
az örök életre, az a legnagyobb boldogság.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, taníts meg engem igaz nagylelkűségre! Taníts meg, hogy úgy
szolgáljak neked, ahogy azt megérdemled, hogy számolgatás nélkül adjak,
sebeket észre sem véve harcoljak, pihenés nélkül munkálkodjak, s
feláldozzam magam minden jutalom reménye nélkül, csak azért, hogy
akaratodat teljesítsem!
Szalézi Szent Ferenc

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160416.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum