A csodálatos kenyérszaporítás utáni napon a Genezáreti-tó túlsó partján
maradt népnek eszébe jutott, hogy csak egy bárka volt ott. Tudták, hogy
Jézus nem szállt a bárkába tanítványaival; tanítványai ugyanis egyedül
hajóztak el. Közben Tibériásból több bárka jött a hely közelébe, ahol az
Úrtól megáldott kenyeret ették. Amikor tehát a nép nem találta Jézust, sem
a tanítványait, bárkába szálltak, és elmentek Kafarnaumba, hogy
megkeressék Jézust. Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték
tőle: „Mester, mikor jöttél ide?" „Bizony, bizony, mondom nektek – felelte
Jézus –, nem azért kerestetek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert
ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely
megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia
adja nektek, – őt ugyanis az Atya igazolta." Erre megkérdezték tőle: „Mit
tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?" „Istennek az tetszik –
válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött."
Jn 6,22-29
Elmélkedés:
János evangélista arra törekszik, hogy a lehető legpontosabban írja le az
eseményeket, gyakran megjelölve a helyet és az időt is. A csodálatos
kenyérszaporítás a Genezáreti-tó keleti partján történt. Innen indultak az
apostolok bárkával éjszaka Kafarnaum felé, ekkor történt Jézus vízen
járása. A kenyércsoda utáni napon immár Kafarnaum közelében zajlanak az
események. Az emberek feltehetően nem hajókkal jöttek, hanem a tavat
északi irányban megkerülve gyalogosan tették meg a mintegy 12-14 km-es
távolságot. Jézust keresik. Amikor megtalálják őt, Jézus beszédet intéz
hozzájuk, amelyben az élő kenyérről, az örök élet kenyeréről ad tanítást.
Ezt a beszédet olvassuk részleteiben a héten.
Lényeges, hogy Jézus azoknak beszél, akik jelen voltak a
kenyérszaporításnál és ettek az általa adott kenyérből. A hallgatóságnak
tehát már van tapasztalata arról, hogy Jézus tud kenyeret adni. Erre a
tapasztalatra, élményre épít a beszéd. Egyrészt beszél a földi kenyérről,
másrészt utal a mennyei kenyérre, amelyet szintén Jézus ad majd az
Oltáriszentségben. A testi táplálékról fokozatosan a lelki táplálékra
helyezi a hangsúlyt, mint olyan eledelre, amelyért érdemes az embernek
fáradoznia az örök élet elnyerése érdekében.
Keresem-e Jézust? Vágyom-e az általa adott mennyei kenyérre?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Add meg nekem, Uram, hogy minden evilági dolognak meghaljak, és e világban
vessenek meg engem, s ne tudjanak rólam a te szereteted miatt! Add, hogy
minden kívánságok fölött benned nyugodjon meg, s benned béküljön meg a
szívem! Hiszen te valóban a szívek békéje vagy, egyedül te vagy a
nyugalom, rajtad kívül minden durva és nyugtalan.
Canisius Szent Péter
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160411.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése