Abban az időben Zakariás, János atyja eltelt Szentlélekkel, és ezekre a
prófétai szavakra nyílt az ajka: „Áldott az Úr, atyáink Istene, mert
meglátogatta és megváltotta az ő népét; erős szabadítót támasztott
minekünk szolgájának, Dávidnak családjából. Amint szólott a szentek
szájával, ősidők óta a próféták ajka által, megszabadít az ellenség
kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket; atyáinkkal irgalmat
gyakorol, hogy szent szövetségére emlékezzék, az esküre, amelyet Ábrahám
atyánknak esküdött, hogy nekünk váltja be, amit ígért; hogy félelem nélkül
és megszabadulva az ellenség kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk:
szentségben és igazságban járjunk előtte napról napra, amíg élünk.
Téged pedig, gyermek, a fölséges Isten prófétájának fognak mondani, mert
az Úr előtt jársz, egyengetni az ő útját; az üdvösség ismeretére tanítod
nemzetét, hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük Istenünk irgalmas szívétől,
amellyel meglátogat minket felkelő Napunk a magasságból, hogy fényt hozzon
azoknak, akik sötétségben és halálos homályban ülnek, lépteinket pedig a
béke útjára vezérelje."
Lk 1,67-79
Elmélkedés:
A karácsony előtti utolsó nap evangéliumában Zakariás hálaadó imáját
olvassuk. Ezzel a résszel lezárulnak a Jézus születését megelőző, azt
felvezető események. Az ima első részének alaptémája az elnyomóktól, az
ellenségtől való megszabadulás, amely az adott kor konkrét történelmi
tapasztalatából ered. Ebben az időben ugyanis Izrael országa nem volt
független és önálló, hanem a Római Birodalom fennhatósága alatt állt. A
választott nép tagjai számára érthetetlen volt egy idegen néptől való
függőség, szabadulást Istentől vártak. Innen származik az az elképzelés,
miszerint Isten majd olyan Messiást, messiáskirályt fog küldeni, aki
politikai vagy katonai eszközökkel visszaszerzi az ország függetlenségét.
Az evangélium megírásának korában a keresztény közösség tagjai viszont már
másként értelmezték a szabadulást hozó személy küldetését. A szabadítást
inkább lelki értelemben gondolták. A Messiás a bűntől való szabadulást,
azaz a megváltást hozza el a világba, mégpedig nem csak az ószövetségi
választott néphez tartozóknak, hanem minden nemzetnek. Ebbe az irányba
mutat Zakariás imájának második része, amely a bűnök bocsánatára és Isten
irgalmára helyezi a hangsúlyt.
Ma mindenkitől bocsánatot kérek, akit megbántottam az elmúlt időszakban,
és mindenkinek megbocsátok, elfeledve az engem ért sérelmeket.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó, isteni fényesség, a te megmérhetetlen szereteteddel nyisd meg lelkünket
a hitnek, hogy téged igazán megismerjünk. Tágítsd ki szívünket, hogy téged
befogadhasson! Ihless bennünket, hogy tiszta szeretettel keressünk téged,
benned megpihenjünk, és veled egyesüljünk, mint ahogy egyek a tagok a
testben a fejjel, és amint egy a szőlővessző a tőkével. Engedj a te
erődből és a te kegyelmedből élni mindvégig, míg csak el nem jutunk szent
színed látására!
Granadai Szent Lajos
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151224.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése