Abban az időben: Pilátus maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: „Te
vagy-e a zsidók királya?"
Jézus így válaszolt: „Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked
rólam?"
Pilátus ezt felelte: „Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak
a kezembe. Mit tettél?" Ekkor Jézus így szólt: „Az én országom nem ebből a
világból való. Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra
kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét
való." Pilátus megkérdezte: „Tehát király vagy?"
Jézus így felelt: „Te mondod, hogy király vagyok. Én arra születtem, és
azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az
igazságból való, az hallgat a szavamra!"
Jn 18,33b-37
Elmélkedés:
Ítéletre várva
Az ítélethozatal előtti perceket mutatja be az evangéliumi jelenet. Az
Isten Fia áll az ember előtt. Ítéletre várva. Pilátus már meghallgatta a
zsidókat, akik istenkáromlással vádolják Jézust. Az ítélkező most a
vádlottal beszélget. Az igazságot keresi. Majd pedig meghozza ítéletét,
amely nyilvánvalóan igazságtalan. Az ítéletben benne van az összes
szereplő jelleme. Pilátusé, a zsidóké, Jézusé. Kívülről látható
tulajdonságaik és benső, rejtett szándékaik egyaránt.
Pilátus jószándékúnak tűnik, meg akarja menteni Jézust, aminek az áll a
hátterében, hogy nem akar újabb vallási vitát a zsidókkal. Korábban
többször tanújelét adta annak, hogy nem tartja tiszteletben a zsidók szent
helyeit, vallási hagyományait és szertartásait. Tapintatlansága,
érzéketlensége és persze könyörtelensége miatt, amely a lázadások véres
leverésében nyilvánult meg, kapott már figyelmeztetést a római császártól.
Tudja, hogy „nincs több dobása," ha hibázik, nem lehet tovább a tartomány
helytartója. Ezért nem akar újabb vitát vagy lázadást. Hiába van hatalma,
zsarolható, ezért kénytelen engedni. Pilátus az igazságot keresi.
A zsidók az év legnagyobb ünnepére, a húsvétra készülnek. Nyugodtan
akarnának ünnepelni, ezért Jézus ügyét szeretnék mielőbb elintézni. Régóta
tervezik már vesztét, mert felbolygatta tanításával a népet, zavart kelt
vallási kérdésekben és megkérdőjelezi a törvények tiszteletét. Vallási
érzékenységük amúgy is fokozott, nem tűrnek el semmiféle támadást sem
kívülről, azaz Pilátus és a rómaiak részéről, sem belülről, azaz egy zsidó
vándortanító, Jézus részéről. Határozottak és könyörtelenek. Így mondják
el véleményüket Jézusról, a vádlottról, és Pilátusról, akinek ismerik
gyenge pontját, s akitől most a halálos ítéletet várják. Nem is sejtik,
hogy ők, a vallásos és Istent tisztelő emberek éppen Isten Fia halálát
követelik. A zsidók a maguk igazát keresik.
Jézust nem foglalkoztatják az ítélethozatal előtti percekben a politikai
és vallási kérdések. Tanított, csodákat tett, gyógyított. Most
kiszolgáltatott, megalázott. Annak az ítéletére vár, akinek valójában
nincs hatalma felette. Benne nincs indulat, nincs gyűlölet, nincs félelem.
Ő meghajol a mennyei Atya akarata előtt, s kész elindulni a szenvedés
útján, a halálba vezető úton, az embereknek megváltást szerző úton. Jézus
az igazság és küldetése az, hogy tanúságot tegyen az igazságról.
Krisztust, a mindenség királyát ünnepeljük ma az egyházi év utolsó
vasárnapján. A végső ítéletre gondolunk. Az ítéletre, amikor Isten ül a
bírói székben és én állok előtte. Ismeri jellemem, ismeri életem minden
pillanatát. Semmi nem marad titokban előtte. Sem cselekedeteim, sem
szavaim, sem szándékaim. Itt már nem játszhatok semmilyen szerepet, nem
bújhatok álruhába, nem tarthatok álarcot magam elé. A látszat ruhája, a
vallásosság látszatának ruhája is lehull rólam. Mesterségem, hivatásom,
hivatalom ruhája is. Nem a helytartó, nem a katona, nem a tanár, nem a
mérnök, nem a munkás, nem a pap áll itt, hanem az egyszerű ember. Az ember
áll Isten előtt. Ítéletre várva.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus! A világmindenség királyaként és életünk királyaként
tisztelünk téged. Te arra hívsz minket, hogy Isten országa megvalósuljon
bennünk. Felszólítasz bennünket a megtérésre és arra, hogy elfogadjuk
Isten uralmát, akaratát személyes életünkben. Te nem szabadságunkat akarod
csorbítani, hanem azt szeretnéd, hogy felismerjük a mennyei Atya üdvözítő
szándékát és elinduljunk felé. Vezess minket igazságod által az örök
életre!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151122.mp3
References
Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-11-22
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése