Abban az időben: Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült,
tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így
tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést
nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva
mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben!"
Mt 5,1-12a
Elmélkedés:
Akik nyertek
A történet a képzeletem szüleménye. A fiú a zsebpénzéből minden héten
vásárolt egy sorsjegyet. Egész héten takarékoskodott, hogy a sorsjegy ára
megmaradjon péntekig. Az iskola után mindig ugyanahhoz az árushoz ment,
minden pénteken ugyanabban az időben érkezett, mindig azt a sorsjegyet
vásárolta és mindig egy 500 forintossal fizetett. Aztán leült megszokott
padjára a parkban és amikor a közeli templom toronyórája kettőt ütött, ő
elkezdte kaparni a sorsjegyet. Ha három egyforma számot talált, nyert!
Szertartássá vált számára a sorsjegyvásárlás, mert abban bízott, hogy ha
pontosan ugyanazt teszi minden héten, egyszer biztosan szerencséje lesz és
nagyobb összeget fog nyerni. Az egyik pénteken kissé tovább kellett az
iskolában maradnia, ezért később ért az árushoz. Útközben már
bosszankodott, hogy nem a megszokott időben történik minden. Az árus azzal
fogadta, hogy elfogyott az ő kedvenc sorsjegye, ezért más fajtát adott
neki, majd pedig az ő padja is foglalt volt, máshol kényszerült leülni. Ez
nem az én napom, nem lesz szerencsém! - gondolta magában. Lekaparta az
első négyzetet, de szám helyett az volt odaírva, hogy „Örök élet."
Meglepődött és kaparni kezdte a következőt, de ott is ezt találta: „Örök
élet." Végül a harmadikat is lekaparta és ott is ezt olvasta: „Örök élet."
A toronyóra éppen hármat ütött, majd megszólaltak a harangok, de a fiú meg
sem hallotta. Felkelt és a kukába hajította a sorsjegyet. Nyertél? -
kiáltott felé az árus. Dehogy, nyomdahibás - válaszolta és hazament. A
történet csak a képzeletem szüleménye?
Ma, mindenszentek napján azokat ünnepeljük, akiket szentként és boldogként
tisztel Egyházunk, s akik hitünk szerint eljutottak az üdvösségre, az örök
életre. Nem a szerencsében bíztak, nem a sorstól várták életük nagy
fordulatát, hanem észrevették azt az utat, amelyet Isten jelölt ki
számukra. Nem találtak ki a maguk számára szokásokat, amelyekhez éveken át
ragaszkodtak volna, hanem engedték, hogy Isten vezesse őket életük során,
néha olyan utakra, amit korábban elképzelni sem tudtak. A szentek nagysága
abban áll, hogy egészen Istenre bízták magukat. Felismerték, hogy
bármilyen szokatlant, ismeretlent kér tőlük az Úr, azt kell megtenniük
üdvösségük érdekében. Az ünnep evangéliuma Jézus tanítását, a nyolc
boldogságot tartalmazza. Olyan ezt a szöveget olvasnunk, mintha a hegyi
beszéd „sorsjegyéről" sorra bukkannának elénk a kijelentések arról, hogy
miként lehetünk boldogok, hogyan juthatunk el az örök életre. Elsőként ez
válik olvashatóvá számunkra: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a
mennyek országa" (Mt 5,3). Aztán sorban jönnek a következők arról, hogy
boldogok a sírók, a szelídek, az éhezők és szomjazók, az irgalmasok, a
tisztaszívűek, a békességszerzők és boldogok az üldözöttek. Bármennyire is
furcsának, ellentmondásosnak tűnnek Jézus szavai, nagy hiba volna
részünkről nyomdahibásnak minősíteni az evangéliumnak ezt a lapját és
szemetesbe dobni, mint értéktelen papírfecnit.
Döntsd el: a szerencsédet keresed vagy a boldogságodat? A földi élet
szerencséjét vagy az örök életet? A szentek nyertek. Örök életet Istentől.
Nekem kell-e a főnyeremény?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Erősítsd bennünk a mennyország utáni vágyat! Földi
életünket úgy kell élnünk, hogy teljesítjük kötelességeinket ebben a
világban és igyekszünk szebbé tenni a teremtett világot, jobbá tenni
embertársaink életét. Bár ez a világ csak ideiglenes otthonunk, hiszen a
mennyei Atya mindannyiunkat az örök életre hív. Hisszük, hogy akiket
Egyházunkban szentként és boldogként tisztelünk, eljutottak a
mennyországba, amely az ő legfőbb vágyuk volt. Segíts minket, hogy
közbenjárásukra és példájukat követve mi is eljussunk az üdvösségre!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151101.mp3
References
Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-11-01
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése