Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte
tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?"
Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások
Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti
kinek tartotok engem?" Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő
Isten Fia."
Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon Jónás fia, mert nem a test
és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért
mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat,
s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának
kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit
feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is."
Mt 16,13-19
Elmélkedés:
Aki igazán küzd
Bizonyára a magyar hívek közül is sokan jártak már Ausztria egyik
leghíresebb műemlékében, a bencés szerzetesek által vezetett melki
apátságban. A lenyűgöző épületegyüttes templomát Szent Péter és Szent Pál
apostolok tiszteletére szentelték, s ennek megfelelően a főoltár két
szobra a két apostol búcsúzását ábrázolja haláluk előtt. A hagyomány
szerint a római Mamertinus börtönből ugyanazon a napon vitték őket
kivégezni, - Pétert fejjel lefelé keresztre feszítették, Pált pedig
karddal lefejezték - ezért is ünnepeljük őket ugyanazon a napon. A melki
templomban a búcsúzás pillanatát megjelenítő szobrok felett a főoltáron a
következő latin nyelvű felirat áll: „Non coronabitur nisi legitime
certaverit," ami magyarul annyit jelent: Nem koronáztatik meg más, csak
aki igazán küzd. A két apostolfejedelemre valóban igaz, hogy küzdelmes
életük jutalmaként nyerték el Istentől a dicsőség koronáját és a
vértanúság győzelmi koszorúját.
Péter apostol esetében inkább a lelki küzdelmekre és vívódásokra
gondoljunk, hiszen igazi lelki mélységeket és magasságokat járt be. Ezzel
kapcsolatban felidézhetjük azt a jelenetet, amikor Jézus a reá váró
szenvedésekről beszélt apostolainak nyíltan kijelentve, hogy Jeruzsálemben
szenvednie kell és meg fogják ölni. Az Úr szavai Péter apostol
értetlenségét és tiltakozását váltották ki, amire Jézus ezt mondta neki:
„Távozz tőlem, sátán, mert emberi módon gondolkodol, és nem Isten tervei
szerint!" (Mk 8,33). Vagy gondolhatunk arra az esetre, amikor Jézus a víz
tetején járt és Péter a hajóból kiszállva elindult felé a vizen, de
hitetlensége miatt hamarosan süllyedni kezdett, s csak annak köszönhette
megmenekülését, hogy Jézus megragadta és kimentette őt (vö. Mt 14,22-33).
A legfájdalmasabb pedig kétségtelenül az lehetett a főapostol számára,
amikor háromszor megtagadta Mesterét. E lelkileg nehéz helyzetek mellett
Péter lelki nagyságáról és erős hitéről is tanúságot tett. Megemlíthetjük
az ő csodálatos hitvallását, amiről a mai evangéliumban olvasunk: „Te vagy
a Krisztus, az élő Isten Fia" (Mt 16,16) - mondja Péter a saját és
apostoltársai nevében. Vagy eszünkbe jut, hogy az Úr kérdésére háromszor
vallja meg szeretetét az Úr iránt (vö. Jn 21,15-19).
Pál apostol életében megfigyelhető, hogy bőven kijutott neki a testi
szenvedésekből. Ő maga írja le a korintusiaknak szóló levelében, hogy
sokszor volt fogságban és gyakorta halálveszélyben, egyszer megkövezték,
több alkalommal megvesszőzték, háromszor szenvedett hajótörést, veszélyben
volt úton, folyóvizeken és pusztaságban, veszélyben a pogányok között és a
hamis testvérek körében (vö. 2Kor 11,21-29). Mindezek ellenére hűséggel és
nagy bátorsággal hirdette az evangéliumot azoknak a közösségeknek, ahová
útjai során eljutott.
Napjainkban is szinte minden ember elmondhatja magáról, hogy mennyire
küzdelmes az élete. Az egyik ember küzd, hogy kikerüljön nyomorúságos,
szegényes életkörülményeiből, a másik családja jobb megélhetéséért küzd, a
harmadik hatalmát és befolyását akarja mindenáron növelni, a tehetősebbek
pedig azért küzdenek, hogy még több vagyonuk legyen. Egyáltalán nem
mindegy, hogy miért küzdünk, miért fáradozunk, mire szenteljük időnket,
energiánkat, életünket. A ma ünnepelt Szent Péter és Pál apostolok
Krisztus ügyéért küzdöttek, és ezért kapták meg Istentől a mennyei
jutalmat, a dicsőség koronáját. Kövessük őket abban, hogy életünket mi is
Isten szolgálatába állítsuk a mennyei korona reményében!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Olykor Szent Péteréhez hasonló lelkesedéssel és
bátorsággal indulunk feléd, máskor pedig visszatart minket a félelem, az
aggódás, a kicsinyhitűség és a szeretet gyengesége. Néha bátran megvalljuk
hitünket, máskor viszont óvatosságra hivatkozva eltitkoljuk. Pál
apostolhoz hasonlóan keressük hivatásunkat, azt az utat, amelyet te
mutatsz nekünk. Erősítsd hitemet és szeretetemet, hogy rám, mint
sziklaszilárd alapra tudj építeni, Péterhez hasonlóan meg tudjam erősíteni
a kételkedőket és Pál buzgóságával hirdessem evangéliumodat!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-29
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150629.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése