Egy alkalommal Jézus így beszélt hallgatóihoz: „Vajon azért gyújtanak-e
lámpát, hogy a véka alá vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért-e, hogy a
lámpatartóra tegyék? Semmi sincs elrejtve, hacsak nem azért, hogy
nyilvánosságra jusson; és semmi sem történik titokban, hacsak nem azért,
hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!" Majd így
folytatta: „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek,
olyan mértékkel mérnek majd nektek is. Sőt ráadást is adnak hozzá. Mert
akinek van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amije
van."
Mk 4,21-25
Elmélkedés:
Egyszerű, könnyen érthető hasonlatot alkalmaz Jézus az Isten országára.
Lámpáról beszél, amelyet azért tesznek a lámpatartóra, hogy mindenkinek
világítson. Oktalanság volna elrejteni a lámpa fényét. Gondolkozzunk el
egy kicsit azon, miként indult egykor az Isten országának meghirdetése és
megvalósulása.
A szinte teljes ismeretlenségből a nagy nyilvánosság elé lép egy rabbi,
egy vándortanító. Tanítása megkérdőjelezi a több évszázados hagyományt,
szavait könnyen lehet lázítónak minősíteni. Tanítványi körét tanulatlan
halászemberek alkotják, rajongói között utcanők, mindenki által gyűlölt,
megvetett vámosok és más nyilvános bűnösök vannak. Mi várható ettől a
társaságtól? Ők fogják megvalósítani az Isten országát? Az ő fellépésük
jelentene fordulatot, megújulást az emberi történelemben? Ki fog
csatlakozni hozzá és társaságához? Ki fog lelkesedni az újszerű
tanításért? Ez a kezdés igencsak gyenge, a fény alig látható, éppen hogy
csak pislog a lámpa, Isten országának lámpája. Kicsi az esélye annak, hogy
a Jézus által indított mozgalom eredményes lesz. A történelem azonban azt
mutatja, hogy a gyenge fény felerősödött az évszázadok során, s ez az
isteni erőnek köszönhető.
Mit teszek azért, hogy a fény tovább növekedjen és megvilágítsa az
igazságot keresőket?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te csodálatos dolgokat tettél és tanítottál földi
életed során. Tanításod jó magként hullott az emberi szívekbe, s gyökeret
vervén bőséges termést hozott. Arról is gondoskodtál, hogy legyenek, akik
távozásodat követően a te nevedben, a te erőddel, a te megbízásodból
hirdetni fogják mindazt, amit te hirdettél. Erre a feladatra, az
igehirdetésre választottad ki az apostolokat, akiknek ezt mondtad: „aki
titeket hallgat, engem hallgat" (Lk 10,16). De ugyanez igaz minden papra
is, akit te hívsz meg személyesen az ige szolgálatára. Add, Urunk, hogy
papjaink szavát soha ne vegyük csupán gyenge emberi szónak, hanem
igehirdetésükben felismerjünk, megszeressünk és kövessünk téged, a legfőbb
Igazságot!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-29
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150129.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése