Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Mit
gondoltok? Ha valakinek száz juha van, és egy elcsatangol közülük, nem
hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyen, és nem megy-e, hogy megkeresse
az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek:
jobban örül neki, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így
mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül."
Mt 18,12-14
Elmélkedés:
Jézus példabeszédet mond a száz bárányra vigyázó pásztorról. A pásztor
legnagyobb gondossága és figyelme mellett is előfordulhat, hogy elvész a
nyájból egy bárány. Hiába számolja meg újra és újra a rábízott állatokat,
csak kilencvenkilencig jut, egy bizony hiányzik. A történetet hallván
egyesek talán azt gondolják, hogy egy százalék veszteség még belefér e
munkába, a gazdája előtt majd valahogy kimagyarázza a dolgot. A lényeg,
hogy a többivel el tud számolni.
Itt jön a történet fordulata, miként ezt Jézus példabeszédei esetében
megszokhattuk. A pásztort nem nyugtatja meg, hogy a nyáj többsége megvan,
őt nyugtalanítja az egyetlen eltűnt bárány, s azonnal keresésére indul. A
példabeszéd helyes értelmezésének kulcsa az, hogy felismerjük ezen
cselekvésének indítékát. Mi áll tehát annak hátterében, hogy az elveszett
keresésére indul? A válasz egyszerű: bár egyetlen bárány sem az övé,
hiszen ő csak szolgálatot végez, mégis ezt a szolgálatot felelősséggel
végzi. Ha csak a fizetségért dolgozna, aligha indulna el. Ő keresni indul
az egyetlen elveszettet, mert minden bárányra úgy tekint, mintha az övé
volna.
Miért küldi el a mindenható Isten saját Fiát a világba, hozzánk kicsiny
emberekhez? Miért lesz Isten Fia, Jézus Krisztus emberré? Miért vállalja
megváltói küldetését, a szenvedést és a halált? Miért indul az irgalmas
Isten az elveszett, a bűnös ember után? A válasz egyszerű: Isten úgy
tekint rám, hogy az övé, az ő gyermeke vagyok.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Várja a mi lelkünk az Urat, jobban, mint az őrök a hajnalt, mert tudjuk,
még egy kis idő, és újra velünk leszel, Üdvözítőnk. Óvj meg minket attól,
hogy velünk kelljen perbe szállnod, hogy dicsőséged elé nem a te
szolgálatod ruhájában álltunk. Add, hogy mint az Úr szolgálóleánya,
szívünkben őrizzük tetszésed keresését. Legyen velünk a te kegyelmed, és
jöjj el, Urunk, ne késlekedj!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-12-09
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141209.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése