Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha szerettek engem,
tartsátok meg parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és ő más
Vigasztalót ad majd nektek: az Igazság Lelkét, aki örökre veletek marad. A
világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek őt,
mert veletek marad és bennetek lakik. Nem hagylak árván titeket:
visszajövök hozzátok. Rövid idő, és már nem lát engem a világ. Ti azonban
láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok.
Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti énbennem, én
pedig tibennetek. Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem.
Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti, én is szeretni fogom, és én
megmutatom neki magamat.
Jn 14,15-21
Elmélkedés:
Az Atya és a Fiú ígérete
A mai vasárnap evangéliumában Jézus ígéretét olvassuk. Ezt az ígéretet nem
a feltámadt Jézus teszi, hanem az utolsó vacsorán hangzik el, tehát még
szenvedése és halála előtt. Megígéri tanítványainak, hogy távozását
követően elküldi számukra a Szentlelket, akit e helyen Vigasztalónak és az
Igazság Lelkének nevez. Ezt mondja a Szentlélekről: „örökre veletek marad"
(Jn 14,16), majd pedig e szavakkal erősíti meg kijelentését: „Ti ismeritek
őt, mert veletek marad és bennetek lakik" (Jn 14,17).
Jézus tudja, hogy földi élete hamarosan véget ér. Távozására, elmenetelére
akarja felkészíteni tanítványait. Arra az időre, amikor már nem lesz
velük. Az apostolok ekkor még nem sejthetik, hogy mindez néhány óra múlva
bekövetkezik. A vacsorát követően ugyanis az események hirtelen
felgyorsulnak. Csendes imára, pihenésre számítanak, amikor Mesterükkel
kimennek az Olajfák hegyére a Getszemáni-kertbe. Nem először lehetnek ezen
a helyen, mert éjnek idején az ember nem szokott ismeretlen helyre menni,
és az áruló Júdás is ismeri a helyet, hiszen korábban itt taníthatta Jézus
az apostolokat. De imájukat az őrség érkezése szakítja meg. Jézust
elfogják, ők elmenekülnek, majd másnap tehetetlenül szemlélik, hogy az
Urat elítélik és keresztre feszítik.
Az utolsó vacsorán mondott ígéretet érdemes párhuzamba állítanunk azzal,
amikor a feltámadt Jézus megismétli ígéretét: „Amikor együtt étkezett
velük (az apostolokkal), meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el
Jeruzsálemből, hanem várjanak az Atya ígéretére: Azt hallottátok tőlem,
hogy János csak vízzel keresztelt, ti azonban néhány nap múlva
Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni" (ApCsel 1,4-5). Annak ténye, hogy
ismét egy étkezés alkalmával hangzik el Jézustól az ígéret, bizonyára
eszükbe juttatta az apostoloknak, hogy erről korábban, a szenvedése előtti
utolsó vacsorán már beszélt nekik. Akkor még nem mondott számukra biztos
időt, de most már arról is beszél, hogy mindez hamarosan, néhány nap múlva
fog bekövetkezni. Megtudják azt is, hogy a Lélek jövetele nem csupán Jézus
ígérete, hanem az Atyáé is. A mennybemenetel utáni napok azzal telnek az
apostolok számára, hogy együtt vannak, imádkoznak és várják a Szentlélek
eljövetelét.
Ha Jézus azt mondta, hogy a Lélek „örökre velünk marad," akkor semmi okunk
sincs kételkedni abban, hogy a Szentlélek napjainkban is velünk, bennünk
van. Három ismérvet említsünk meg a sok közül, amelyek valóban a
Szentlélek jelenlétére utalnak. Az egyik a közösség, mert az Isten Lelke
mindig közösséget teremt és összetartja azt. Közösséget Istennel, a
Krisztus által alapított Egyházzal és az emberek között. Aki megtagadja a
közösséget és a Szentlélekre hivatkozik, valójában megtévesztésre
törekszik. Az egyénieskedés, a szétválás aligha lehet a Lélek gyümölcse. A
másik figyelmeztető jel, hogy kinek tulajdonítjuk az eredményeket. A
Szentlélek nem az én felerősített képességem, nem az én személyes
lehetőségem, nem az én különleges hatalmam. A Szentlélek Isten ereje
bennem, Isten hatalma bennem, Isten ajándéka számomra. A harmadik ismérv
pedig az, hogy a Szentlélek nem a földi dolgok szeretetére tanít minket,
hanem az örökkévalókra irányítja figyelmünket. Azzal a vággyal várjuk a
pünkösdi Szentlelket, hogy közösséget teremtsen, megszentelje életünket és
az örök életre segítsen bennünket!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus! Az általad elküldött Szentlélek bennünk él, köztük lakik,
még akkor is, ha jelenlétére, megszentelő tevékenységére olykor nem
figyelünk oda. Segíts minket, hogy ráhagyatkozzunk és engedjük, hogy
átalakítson minket! Ne engedd, hogy fékezzük a Szentlélek lendületét,
hanem segíts abban, hogy hallgassunk sugallataira, csendes útmutatásaira,
figyelmeztetéseire és ösztönzéseire! Ébressze fel bennünk az örök élet
utáni vágyat!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140525.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése