A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha igaz voltotok nem
múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek
országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: „Ne ölj!" Aki öl,
méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre
mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: „Te
esztelen!", méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: „Te
istentelen!", méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az
oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza
van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki
testvéreddel. Csak azután térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat!
Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy
átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek.
Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem
fizeted.
Mt 5,20-26
Elmélkedés:
Jézus korában a farizeusok számítottak a leginkább vallásos csoportnak. A
nép körében arról voltak ismertek, hogy a vallási törvényeket a
legmesszebbmenőkig megtartják. Bár az emberek tisztelték őket emiatt,
Jézus mégsem volt elégedett vallásos magatartásukkal, mert sokszor csak a
parancsok külső megtartására törekedtek, s nem állt szívükhöz közel azok
tartalma. Jézus rögtön észrevette, hogy inkább keresték az emberek
tetszését, mint Istenét. Jézus azt szeretné, hogy e látszat-vallásosságot
felülmúlja az ő tanítványainak a vallásos magatartása. Az ő követői ne
csupán a külső cselekedetekre figyeljenek, hanem gondolataikra és szívük
szándékára is. Az igazi vallásosság mozgatórugója csak az Isten iránti
őszinte szeretet lehet.
Mivel tudjuk felülmúlni a farizeusi törvénytiszteletet? Mi az a többlet,
amely Isten előtt igazzá tesz minket? Mi az, ami nem hiányozhat belőlünk,
ha a mennyek országába akarunk jutni? Az evangéliumban felsorolt példák a
testvéri szeretetre és az irgalmasságra irányítják figyelmünket, mint
olyan értékekre, amelyek élettel töltik meg embertársainkkal és Istennel
való kapcsolatunkat. A szeretet hiánya és a harag megmérgezi az emberekhez
való viszonyunkat. A megbocsátás hiánya pedig megakadályozza, hogy Isten
elé álljunk, aki azt várja tőlünk, hogy legyünk irgalmasok másokhoz,
ahogyan ő irgalmat gyakorol velünk.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, beismerem, hogy oly sokszor ítélkezem mások felett. Bosszút
akarva olykor szinte köveket ragadnék, hogy a bűnös elnyerje méltó
büntetését. Az irgalmasság hangját sokszor elnyomja szívemben a kegyetlen,
szívtelen ítélkezés. Jézusom, te egészen másként tekintesz a bűnösre. Te
feltétel nélkül bocsátasz meg mindenkinek, nekem is. Ezt a feltétel
nélküli megbocsátást szeretném megtanulni Tőled, s gyakorolni embertársaim
felé.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140314.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése