2013. december 13., péntek

[Evangelium] 2013-12-13

2013. december 13. – Péntek

Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a
nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják
pajtásaiknak: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem
zokogtatok." Eljött János. Nem eszik, és nem iszik; azt mondják rá:
„Ördöge van." Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: „Lám, a
falánk, borissza ember, a vámosok és a bűnösök barátja!" Az Isten
bölcsességét azonban művei igazolták."
Mt 11,16-19

Elmélkedés:

Ma ismét Keresztelő János alakja áll előttünk az evangéliumban, akinek az
volt a küldetése, hogy előkészítse a Megváltó jövetelét. Bűnbánatot,
megtérést, vezeklést hirdetett az embereknek. Kár volna tagadni, hogy
kemény, olykor bizony fenyegető hangon hirdette a közeledő ítéletet.
Aszketikus életmódját látva és határozott beszédét hallgatva sokan
megtértek, de olyanok is voltak, akik nem szívlelték meg szavait. Az
elfogadás mellett az elutasítás is megjelenik küldetése hatásaként. Az
ember ugyanis minden helyzetben szabadon dönt, szabadságát Istennek
köszönheti, ugyanakkor tudatában kell lennie annak, hogy szabadon hozott
döntéséért felel, annak következményei lehetnek.
Keresztelő János után eljött Jézus, a Megváltó, aki más hangnemben beszélt
az emberekhez. Az Isten országának öröméről, szabadságáról és
boldogságáról tett tanúságot. Sok ember felszabadultan és lelkesen fogadta
Jézus örömhírét. Mások azonban elutasították, s ez később odáig fajult,
hogy az életére törtek.
Mind az előfutárt, mind a Messiást elutasítókra vonatkoznak Jézus szavai:
„Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok" (Mt
11,17). Ők azok, akiket nem lehet furulyaszóval táncba vinni, s akiket nem
lehet bűneik miatt könnyekre fakasztani. Nem ismerik fel a jeleket,
bezárják szívüket, s nem hallgatnak Isten küldötteinek szavára.
Karácsonykor Jézus újra eljön közénk. Elutasítjuk vagy befogadjuk-e őt?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, mivel te a lelkünkben laksz, a te imád a miénk is, én pedig
szeretnék abban szüntelenül részt venni; ezért lelkem kis edényként az
élet e forrása alá tartom, és hogy ezt tovább tudjam adni a lelkeknek,
hagyom, hogy végtelen szereteted hullámai elborítsanak.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131213.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum