Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Legyetek óvatosak az
emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig
megostoroznak benneteket. Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak,
hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. Amikor átadnak
benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok. Abban
az órában megadatik majd nektek, hogy hogyan beszéljetek. Hiszen nem ti
fogtok beszélni, hanem Atyátok Lelke szól majd belőletek. Halálra adja
akkor a testvér a testvérét, az apa a gyermekét, a gyermekek pedig szüleik
ellen támadnak, hogy vesztüket okozzák. Miattam mindenki gyűlölni fog
titeket. De aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül.
Mt 10,17-22
Elmélkedés:
Jézus földi születésnapját követően ma egy mennyei születésnapot, Szent
István vértanúságát ünnepeljük. Őt tiszteljük Egyházunk első
vértanújaként, aki méltó lett arra, hogy életét áldozza Krisztusért,
hitéért. Szent István története azt tanúsítja, hogy Jézus születése és
személye minden korban állásfoglalásra készteti az embereket.
Elfogadhatjuk tanítását, követhetjük személyét, élhetünk evangéliuma
szerint, de emberi szabadságunk és szabad akaratunk azt is megengedi, hogy
szembeforduljunk vele, elutasítsuk őt. Ugyanakkor Jézus tanítványainak
élete, tanúságtétele döntésre késztet bennünket. Szent István diakónus és
a későbbi időkben a többi vértanú példája azt mutatja, hogy az Isten
Fiában való hit, a Krisztusról szóló tanúságtétel, az ő evangéliumának
hirdetése vagy a Jézus nevében véghezvitt csodák ellenszenvet, ellenállást
vált ki egyesekből. István nem fél a hamisan vádlóktól, nem fél a
szenvedéstől, s nem fél még a haláltól sem, mert Krisztus az örök
üdvösséget ígérte a hűségeseknek.
A betlehemi jászoltól induló életutunk végső állomása a Krisztusért
odaadott élet. A hit útja ez számomra, amely veszélyekkel jár,
próbatételeket tartalmaz. Szent István kiállta a próbát, a döntő
pillanatban hite szerint cselekedett. Nem gyalázta azokat, akik életére
törtek, hanem imádkozott értük. A lelki nagyság jele és a hitben való
végső megmaradás jele ez. El tudom-e viselni Krisztustól tanult türelemmel
a bántalmazásokat? Meg tudok-e bocsátani krisztusi irgalommal az engem
bántalmazóknak? Tudok-e a keresztre feszített Krisztushoz hasonlóan
imádkozni azokért, akik ellenem vannak?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, mindenható Atyánk, engedd összes gyermekednek megtapasztalni,
hogy úton vannak feléd, az ember végső célja felé, s hogy van kísérőjük,
aki jót akar nekik: Mária, a tiszta szeretet képe, akit eleve arra
választottál, hogy Krisztus Anyja és az Egyház Anyja legyen. Neked, aki az
élet Atyja, kezdet nélküli forrás, a legfőbb jó és örök világosság vagy, a
Fiúval és a Szentlélekkel együtt legyen tisztelet és dicsőség, dicséret és
hála mindörökkön örökké! Ámen.
Boldog II. János Pál pápa
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121226.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése