2012. december 18., kedd

[Evangelium] 2012-12-18

2012. december 18. – Kedd

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt
Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket
fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József, igaz ember volt, nem
akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja
el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így
szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert
a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak
nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől." Mindez pedig azért történt,
hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a Szűz
gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt
jelenti: „Velünk az Isten." Amikor József felébredt álmából, úgy
cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki.
Mt 1,18-24

Elmélkedés:

Jézus családfája, amelyet a tegnapi evangéliumban olvastunk, így fejeződik
be: „József volt a férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus
született" (Mt 1,16). A sok férfinév olvasása után egyesek félreértik ezt
a mondatot, és azt gondolják, hogy Józseftől született Jézus, ő volt az
apja, pedig a kijelentés Máriára vonatkozik, és pontosan ezt mondja el
részletesen és félreérthetetlen egyértelműséggel a mai evangéliumi
szakasz.
József álmában tudja meg a titkot, a születendő gyermek származásának
titkát. Ez József első álma, amelyet két másik álom követ majd, amelyekből
megtudja, hogy menekülniük kell Heródes haragja elől Egyiptomba, illetve,
hogy mikor térhetnek vissza onnan. József első álmában ismeri meg Isten
szándékát. Az álmában látott angyaltól tudja meg, hogy jegyesének Máriának
a Szentlélek erejéből fog gyermeke születni. Álmában kap bátorítást
Istentől, hogy ne féljen feleségül venni Máriát. Máté evangélista szavai
egyszerűen zárják le a jelenést: „József úgy cselekedett, ahogyan álmában
az angyal parancsolta neki" (Mt 1,24). Mintha ez olyan természetes volna!
Mintha olyan magától értetődő volna, hogy az ember kövesse az álmában
hallottakat! Talán ez csak nekünk, XXI. századi embereknek furcsa.
Józsefnek egyáltalán nem volt furcsa, hiszen vallásos ember lévén ismerte
népének azon nagyszerű alakjait, akik szintén álmukban kaptak utasításokat
Istentől. Gondoljunk csak Ábrahámra, Jákobra és az ő fiára, az álomlátó
Józsefre, Sámuel prófétára, akit gyermekkorában álmában szólított meg az
Úr, vagy Salamon királyra, aki álombéli látomásában bölcsességet kért az
Istentől. József álma emlékeztessen arra, hogy Isten nekem is ad jeleket,
velem is közli szándékait.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó jöjj, ó jöjj el, Adonáj,
ki cserjelángból szólalál,
majd kőbe vésted tíz szavad,
jöjj tárt karokkal jómagad!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák",
amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat
december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető
(Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121218.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum