Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor
elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan
hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle
bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, amelyeket kezével
véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon
rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk:" És megbotránkoztak benne.
Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában,
rokonai körében, a saját házában." Nem is tehetett ott csodát, csupán
néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott
hitetlenségükön.
Mk 6,1-6
Elmélkedés:
Istenhez vezető út
A mai vasárnap evangéliuma Jézus názáreti fellépéséről tudósít, ami végül
kudarccal végződik. Kár szépíteni a dolgot. Néhány beteget ugyan
meggyógyít, de ennél többet Jézus nem tud tenni, nincs eredménye
tanításának sem. Más alkalmakkor az emberek tömegesen keresik Jézust, hogy
hallgassák szavait, mert megérzik, hogy az Isten üzenetét közvetíti
számukra. Názáretben nincs ilyen pozitív hatása Jézus tanításának. A
kezdeti csodálkozás után inkább megbotránkozik benne a hallgatóság. Más
helyeket Jézus csodákat tesz. Akárhol jár, megszólítják őt a betegek, vagy
mások viszik hozzá beteg hozzátartozóikat és gyógyításukat kérik.
Názáretben nem találkozunk ezzel, s ennek magyarázatát ebben találjuk:
hitetlenségük miatt nem tudott körükben Jézus csodát tenni. Igen, a csodás
gyógyítások esetében megfigyelhettük, hogy a gyógyulás feltétele a hit, a
beteg fejezze ki Jézus isteni hatalmába vetett hitét. A názáretiek
hitetlenségén Jézus is meglepődik.
A názáreti emberek hitetlenségének viszonylag egyszerű oka van. Az ő
fejükben élt egy elképzelés Jézusról, aki ifjúkorát ebben a városban, az ő
körükben töltötte. Jól ismerték családját. Rendszeresen találkozhattak
édesanyjával Máriával. Jézus nevelőapja, József, aki ács volt, bizonyára
sok názáreti család házánál dolgozott, s ekkor Jézus is segítségére
lehetett. A názáretiek ugyanoly emberként tekintettek Jézusra, mint
bármelyik más emberre. És pontosan itt estek csapdába. Nem voltak képesek
túllépni korábbi elképzeléseiken, nem akarták elhinni, hogy Jézus az Isten
Fia.
A hit ott kezdődik, ahol az emberi gondolkodás már nem képes továbblépni.
A hit ott kezdődik, ahol már nem találunk emberi magyarázatokat. A hit ott
kezdődik, ahol az emberileg megtehetőnél többre van szükség vagy több
történik. A hit olyan helyre vezet, ahová csupán emberi erőnkkel nem
jutnánk el soha. A hit az Istenhez vezető út. Emberi véges kicsinységünk
és Isten végtelen nagysága között nem létezik más út, csak a hit útja. A
hitet egy végtelenül széles folyó felett átívelő hídhoz lehetne
hasonlítani. De ki tervezi meg és ki építi meg ezt a hidat? Azt sejtjük,
hogy nekünk kellene járni rajta, nekünk kellene közelebb kerülni rajta
Istenhez, de ki hozza létre ezt a hidat? Az építészek között világszerte
nagy a verseny: Ki tud magasabb házat építeni? Ki tud nagyobb távolságot
átívelni egy híddal? A hit esetében nem elegendő az emberi zsenialitás.
itt nem elegendő minden korábbinál nagyobb mértékű tervvel állunk elő.
Nincs is erre szükség, mert Isten tervezi meg és hozza létre azt a hidat,
amelyen felé közeledhetünk. A hit Isten ajándéka. De az már rajtunk múlik
és a mi felelősségünk, hogy elindulunk-e ezen a hídon. Isten
leereszkedésének köszönhetjük azt, hogy felemelkedhetünk Istenhez
emberként. A hit hídja felfelé, Isten felé vezet.
Mit kér tőlünk Isten? Induljunk el a hit útján! Ne féljünk tovább haladni,
ha a ködben nem látjuk, hogy hová vezet az út! Ne tekintsünk hátra, hanem
haladjunk folyamatosan előre! Ne féljünk attól, hogy mekkora mélység lehet
alattunk! ne engedjük, hogy bárki is letérítsen bennünket erről az útról!
Ne gondoljuk, hogy egyedül vagyunk! Higgyek abban, hogy az út nem a
semmibe visz! Higgyek abban, hogy valaki vár az út végén!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Ha előítéletekkel vagy hitetlenséggel közelednénk
feléd, félreismernénk téged. Te közülünk való valóságos ember és közénk
jött valóságos Isten vagy. Emberként élted földi életed, emberként
viselted el a szenvedéseket és a halált, megmutatva számunkra, hogy miként
kell emberként élnünk. Jöjj, taníts bennünket az igazságra és vezess
minket az örök életre! Taníts minket a hitre, hogy hitetlenségünk ne
akadályozza, hogy közöttünk is csodát tegyél! Segíts minket, hogy az
evangéliumhoz méltóan éljünk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése