2012. április 10., kedd

[Evangelium] 2012-04-10

2012. április 10. - Kedd

Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint
ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt,
két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az egyik a fejnél, a
másik a lábnál. Így szóltak hozzá: „Asszony, miért sírsz?" „Mert elvitték
az én Uramat – felelte –, és nem tudom, hová tették." Ezzel hátrafordult,
és íme, Jézus állt előtte. Nézte, de nem ismerte föl, hogy ő az. Jézus
megkérdezte: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?" Mária Magdolna azt
hitte, hogy a kertész az, és így válaszolt: „Uram, ha te vitted el, mondd
meg, hová tetted, hogy magammal vihessem." Jézus erre megszólította:
„Mária!" Mária felkiáltott: „Rabbóni!" – vagyis Mester. „Ne tartóztass! –
felelte Jézus. – Még nem mentem föl az Atyához. Te most menj
testvéreimhez, és vigyél hírt nekik! Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti
Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez." Mária Magdolna
elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak: „Láttam az Urat." – És elmondta,
amit az Úr üzent.
Jn 20,11-18

Elmélkedés:

Mária Magdolna nem az első pillanatban ismeri meg a feltámadt Jézust,
hanem csak azután, hogy beszél vele, és nevén szólítja az Úr. Krisztus
megismerése és felismerése bizony lassú folyamat sok esetben. Nem értünk
meg mindent rögtön. S hiába türelmetlenkednénk, Jézus nem mutatja meg
magát azonnal, hanem csak lassan, fokozatosan, hogy szokja a szemünk, a
lelkünk, a szívünk. A feltámadás hitére való eljutás nem egyik pillanatról
a másikra történik a legtöbb ember életében. Ha nem adjuk fel a keresést
akkor sem, ha csak egy üres sírt találunk, biztosan találkozhatunk vele.
Mert ez a keresés a hitünknek, a szeretetünknek és a ragaszkodásunknak a
jele. Ha csak távolról nézegetjük, s nem igyekszünk minél közelebb kerülni
hozzá, sosem tud megszólítani minket. Jézus ismer minket, a nevünkön
szólít. Ekkor felnyílik szemünk és felismerjük. Boldogok vagyunk, ha
találkozhatunk vele, és feltámadásának hirdetői lehetünk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Istenem, gyarapítsd, sokasítsd Egyházadat, és egyesíts mindenkit
egységben. Tedd, hogy a nép feddhetetlenül éljen, egyetértő legyen a te
igaz hitedben és annak megvallásában. Sugalld szívükbe tanításod szavát!
Hiszen a te ajándékod, hogy elfogadtál Krisztusod evangéliumának
hirdetésére, és arra késztettél, hogy jó, neked kedves cselekedeteket
vigyünk végbe.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum