2010. augusztus 13., péntek

[Evangelium] 2010-08-13

2010. augusztus 13. - Péntek

Egy alkalommal a farizeusok próbára akarták tenni Jézust. Megkérdezték
tőle: "Szabad-e a férfinak bármilyen okból elbocsátania a feleségét? Jézus
ezt felelte: "Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek
teremtette az embert, és azt mondta: A férfi ezért elhagyja atyját és
anyját, feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek" Így már nem
ketten vannak, hanem csak egy test. Amit tehát Isten egybekötött, ember
szét ne válassza."
A farizeusok azonban erősködtek: "Miért írta hát elő Mózes, hogy
válólevelet kell kiállítani, és úgy kell elbocsátani a feleséget?" Jézus
kijelentette: "Mózes a keményszívűségtek miatt engedte meg, hogy
elbocsássátok feleségeteket, de kezdetben nem így volt. Mondom nektek: aki
elbocsátja feleségét - hacsak nem a paráznasága miatt - és mást vesz el,
házasságtörést követ el."
Erre a tanítványok megjegyezték: "Ha így áll a dolog férj és feleség
között, akkor nem érdemes megházasodni." Jézus így válaszolt: "Nem
mindenki tudja ezt felfogni, hanem csak az, akinek Isten megadja. Mert
van, aki úgy született, hogy alkalmatlan a házasságra, és van, akit az
emberek tettek ilyenné, de van, aki a mennyek országáért önként lemond
róla. Aki fel tudja fogni, fogja fel!"
Mt 19,3-12

Elmélkedés:

Vannak, akik a mennyek országáért önként lemondanak a házasságról -
olvassuk Jézus szavait. A házasságról való lemondás mindig is érthetetlen
marad a világ számára, olyan dolog, amibe sokszor szívesen belekötnek.
Sokan csodálkozva és furcsállva nézik a papokat, szerzeteseket és
szerzetesnővéreket, akiknek képesek voltak Istenért egy másik életformát
választani. Pedig nem ők találták ezt ki, s nem is maguk emberi erejével
teszik ezt, hanem - ahogyan a mai evangéliumból kiderül - Isten adta meg
nekik, hogy megértsék ennek jelentőségét, s egyedül Ő adhat erőt a
lemondás megtartásához. De ne gondoljuk, hogy egy rendkívüli és
természetellenes dologról van szó! Csupán arról, hogy a természetfeletti
kegyelem segítségével valaki egyedül Istennek él.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, tehozzád kiáltok, hallgass meg engem; figyelmezz imádságom hangjára,
midőn tehozzád kiáltok: hallgass meg, Uram! Szálljon fel az én imádságom,
mint a tömjénfüst a te színed elé, kezeimnek fölemelése esti áldozat
gyanánt! Hallgass meg engem, Uram!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum