2010. augusztus 12., csütörtök

[Evangelium] 2010-08-12

2010. augusztus 12. - Csütörtök

Abban az időben: Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: "Uram, ha
vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán
hétszer?" Jézus így felelt: "Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer
hétszer. A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni
szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer
talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr
megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét,
amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte,
és úgy kérlelte: Légy türelemmel irántam, mindent megfizetek. Az úr szíve
megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is
elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki
száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel
tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte, és kérlelte: Légy türelmes
irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment, és börtönbe
vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Amikor szolgatársai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek
és elbeszélték uruknak. Akkor az úr magához hívatta őt, és így szólt
hozzá: Te, gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat
elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd
szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És az úr nagy
haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát
mindegyiktek a testvérének." Amikor Jézus ezt a tanítását befejezte,
elindult Galileából, és Júdea vidékére ment a Jordánon túlra.
Mt 18,21 - 19,1

Elmélkedés:

Úgy tűnik, hogy az Isten irgalma nem végtelen abban az értelemben, hogy
minden embert üdvözítene, még azokat is, akik ezt nem akarják. De végtelen
az isteni megbocsátás abban az értelemben, hogy Isten kész minden embernek
minden bűnét megbocsátani. Ennek egyrészt az a feltétele, hogy bűneinket
beismerve bocsánatot kérjünk, másrészt az, hogy mi is legyünk irgalmasok
másokkal szemben. A szívtelen szolga ez utóbbinál követte el a hibát,
hiszen jelentős tartozásának elengedése után még egy kisebb összeget sem
volt hajlandó elengedni társának. Csak akkor számíthatunk Isten megbocsátó
irgalmára, ha készek vagyunk embertársainknak megbocsátani.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Szentlélek, te minden emberben benne élsz
és jössz, hogy elültesd bennünk
az Evangélium ezen igazságait:
a szívjóságot és a megbocsátást.

Szeretni és ezt életünkkel kifejezni,
szeretni szívjósággal és megbocsátani:
így segítségeddel megtaláljuk
a béke és az öröm egyik forrását.

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Schmitt Pál köztársasági elnök úr vallomásában a harmadik bekezdésre
figyeltem fel.
Ajánlom szíves figyelmetekbe.
Ezúton is köszönjük Elnök Úr tanúságtételét!
Szeretettel: István atya
http://www.keh.hu/index.php?submenu=articles&cat=23&id=136&details=1
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum