Napi Evangélium: [Evangelium] 2009-09-14

2009. szeptember 14., hétfő

[Evangelium] 2009-09-14

2009. szeptember 14. - Hétfő, A Szent Kereszt felmagasztalása

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a
mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben
van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az
Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert
úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki
benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte
Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a
világ.
Jn 3,13-17

Elmélkedés:

Ma, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén Isten üdvözítő tervéről és
annak megvalósulásáról olvashattunk az evangéliumban. Ezek szerint "Isten
azért küldte el Fiát a világba, hogy általa üdvözüljön a világ". Krisztus
keresztjében felismerni az üdvösség eszközét és csak a megfeszített Jézus
Krisztusról tudni, ez jelenti Pál apostol számára az igazi bölcsességet, s
ez útmutatás lehet minden kereszténynek. Ezt az igazi bölcsességet
szeretnénk mindannyian elsajátítani, amikor a mi Urunk keresztjére
tekintünk, s valahányszor e kereszt előtt imádkozunk. Sok titkot rejt
számunkra e kereszt, de a Megfeszítettet szemlélve megérthetjük, hogy
számunkra is csak a szenvedésen és a halálon át vezet út az
örökkévalóságba.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Csodálatos jel, szent kereszt,
mely földünkön ragyogva áll;
ezen függött a Bűntelen:
világmegváltó Jézusunk.

Fönségesebb e drága fa,
mint Libanonnak cédrusa;
ártó gyümölcsöt nem terem,
de váltságdíjunk hozza meg.

Krisztus, jóságos nagy Király,
míg szent kereszted lesz jelünk,
ne múljon óra, pillanat,
mely kegyelmedből nem merít,

hogy egybehangozzék szavunk,
míg buzgó szívvel hódolunk
s hogy mindenkor zengjen neked
méltó hálánk s dicséretünk.

Atyádat, áldó Lelkedet
egyként dicséret illeti,
Jézus, veled, ki ránk hagyod
dicső kereszted kincseit. Ámen.

________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (45.)
Időnként nagyobb utakra is vállalkozom, így történt, hogy a múlt szombaton
eljutottam Békéscsabára, ahol a Jaminai templomban tartottam plébániai
napot. Öröm volt tapasztalnom a Viharsarokban olyan embereknek a
lelkesedését, akik sokat tesznek plébániájukon az egyházi, vallási élet
felvirágoztatásáért. Talán sikerült őket megerősíteni munkájukban.
A nap folyamán az is kiderült egy édesanya lelkes beszámolójából, hogy a
helyi katolikus iskolában minden nap azzal kezdődik, hogy valamennyi
tanuló és tanár előtt felolvassák az e-mailben érkező lelki üzenetet.
Annak köszönhetően, hogy ilyen dolgokat megtudok, egyre inkább növekszik
felelősségérzetem e külön vállalt lelkipásztori feladattal kapcsolatban,
amit már régóta nem tekintek csupán hobbinak. Köszönöm mindennapi
kitartástokat és imáitokat!
Most a papság éve kapcsán elkezdtük, hogy minden csütörtökön
szentségimádást tartunk új hivatásokért. Kérlek benneteket, hogy legalább
ezen a napot ti is imádkozzatok erre a szándékra!
Ui.: Keresek olyan pl. Corelhez értő számítógépes grafikust, aki jártas
logo tervezésében és tudna nekem segíteni (his@katolikus.hu). Köszönöm!
István atya